Hajmeresztő kedvencek: az egzotikus állatok gyógyítójával beszélgettünk

Bár a klasszikus háziállatok továbbra is töretlen népszerűségnek örvendenek, az elmúlt években már egzotikus élőlények is egyre többször fordulnak elő a debreceni otthonokban, kertekben is. A tapasztalatokról dr. Bodó Zsuzsanna állatorvossal beszélgettünk, aki a munkája részeként a debreceni állatkert lakóinak ellátását is végzi. – Debrecenben és környékén tapasztalatom szerint a leggyakoribb egzotikus emlős a nyuszi, a tengerimalac, a hörcsög és a görény, de tartanak például különféle mókusfajokat, mosómedvét, kengurut, illetve gyümölcs­evő denevéreket is háznál – sorolta. Mint elmondta, madarak közül leggyakrabban díszbaromfit, papagájokat, énekesmadarakat, valamint néhány esetben sólymokat látnak el, míg hüllők esetében a legkedveltebbek a vízi és szárazföldi teknősök, kaméleonok, gekkók, leguánok, varánuszok és siklófélék, de jó páran tartanak óriáskígyót és kajmánt is a lakásukban.

Engedély szükségeltetik

Mielőtt azonban bárki hirtelen felindulásból egzotikus lakótársat választana maga mellé, nem árt tisztában lenni néhány kikötéssel. – Nehézségeket okozott, hogy nagyon sokáig nem volt szabályokhoz kötve, hogy milyen állatot, milyen feltételekkel lehet otthon tartani, viszont az egyre gyakoribb előfordulás miatt ezek mára végre kicsit letisztultabbá váltak. Egyes fajok tartásához külön természetvédelmi hatósági engedély szükséges, amelyhez különféle tárgyi és személyi feltételeknek is meg kell felelnie a jövendőbeli gazdinak. Külön jogszabály vonatkozik a mérgükkel ölni is képes állatfajokra.

„Volt olyan kliens, aki azt sem tudta, milyen kígyófaj van a birtokában. Amint felvilágosítottuk, azonnal le is mondott az állatról”

– osztott meg egy hajmeresztő példát dr. Bodó Zsuzsanna. Hangsúlyozta: nem árt informálódni, mielőtt bármilyen egzotikus állatot szeretnénk az otthonunkban tartani, hogy az adott élőlénynek mik a tartási és takarmányozási igényei. – A tájékozódást mindenképpen még azelőtt tegyük meg, hogy az állatot megvennénk! Nagyon sokszor találkozunk súlyosan beteg állatokkal, amelyeket helytelenül tartanak vagy etetnek – hívta fel a figyelmet.

Nem kutya, nem macska!

Bár kétségkívül igazán a szívünkhöz nőhet egy szokatlanabb házi kedvenc is, fontos tudatosítani, hogy idomítás és engedelmesség terén nem várhatjuk ugyanazt egy egzotikus állattól, mint egy kutyától vagy macskától. – A ragadozók ösztönükből kifolyólag sokszor egyszerűen viselkednek, de ugyanígy a „zsákmányállatoknak” is megvan a maguk viselkedési módja. Ezzel ellentétben a nagy papagájok fajtól függően akár egy 3-4 éves gyerek szintjén is lehetnek – fogalmazott az állatorvos.

Arról is faggattuk, mi vezérelte arra, hogy hivatásának épp egy ilyen különleges területét válassza. – A szüleim gyerekkoromban sokáig nem engedték, hogy állatot tartsunk, ellenben helyette minden hétvégén elmentünk az állatkertbe. Így alakult, hogy egy idő után az ottani állatokat név szerint ismertem, ők váltak az én állataimmá. Alapvetően ebből az emlékből indult, hogy az állatkerti és vadállatok felé húzott a szívem. Így, miután 2007-ben lediplomáztam állatorvosként, ugyanebben az évben felsőfokú vadgazdálkodási képzettséget, 2018-ban pedig egzotikusállat-gyógyász szakállatorvos diplomát is szereztem – emlékezett vissza kedvünkért dr. Bodó Zsuzsanna.

Miben is végez más munkát egy állatkerti orvos, mint a hagyományosabb élőlényekre specializálódott doktorok? – Állatkerti állatok esetében a vizsgálati lehetőségek szűke miatt például nagyon fontos a megelőzés. Sok faj rendkívül stresszérzékeny, emiatt pedig veszélyes és nehéz őket megvizsgálni, sőt legtöbbször csak bódult állapotban tudunk hozzájuk férkőzni. Közülük sokan zsákmány- vagy nagy fájdalomküszöbű állatok, amelyek jellemzően addig rejtegetik a betegségüket, amíg csak tudják. Sokszor csak akkor szerzünk tudomást a bajról, amikor az állapotuk már akár óráról órára is jelentősen romolhat. Fontos azonban, hogy ez a probléma nemcsak az állatkerti példányokat érinti, hanem ugyanígy igaz bizonyos fajokra a kedvtelésből tartott egzotikus állatok között is – részletezte. – Kihívást jelent sok esetben az állat mérete is, hiszen a pár grammos tamarintól az 1500 kilogrammos vízilóig mindenkit meg kell gyógyítani – tette hozzá.

Debreczeni-Kondás Eszter