Átvehetők a régóta porosodó diplomák

Nyelvvizsga nélkül is megkapják a hallgatók a diplomájukat, évekre visszamenőleg.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv munkahelyteremtési programjának részeként 100 ezer diákot mentesítenek a nyelvvizsga-kötelezettség alól, hiszen a gazdaságnak szüksége lesz a diplomás munkavállalókra. A nagyjából 100 ezer porosodó diplomából 11 ezer a Debreceni Egyetemen van, most azonban lehetőség nyílik az átvételükre.

A nyelvvizsgamentesség minden hallgatóra vonatkozik, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz.

– Azt előre nem tudhatjuk, hogy a jelenlegi végzős hallgatók közül mennyien élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, hiszen ők diploma megszerzése előtt állnak, ilyenkor még javában szoktak nyelvvizsgázni. Azt azonban tudjuk, hogy az utóbbi néhány évben egy-egy évfolyamon a hallgatók 14-15 százaléka nem kapott diplomát nyelvvizsga hiányában. Az elmúlt 3-4 évben sikerült sokat javítani ezen az arányon, korábban jóval magasabb volt ez a szám. Nagyságrendileg úgy néz ki, hogy körülbelül 6 ezer diplomát adunk át egy évben, s ezer körül van azoknak a száma, akik nem tudják átvenni a tanulmányaikat lezáró oklevelet. Összességében most a Debreceni Egyetemen 11 ezren vannak azok, akik jogosultak lesznek a diplomára a nyelvvizsgamentesség okán – tudatta a Naplóval Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.

Papír vagy tudás?

A diplomák kibocsátásával kapcsolatban megkerestük a HSA Kft. munkaerő-közvetítéssel foglalkozó üzletágának vezetőjét, aki elmondta, mi számít igazán a munkaerőpiacon: a papír vagy a tudás.

– A nyelvvizsgamentességgel valójában hozzásegítik a hallgatókat a diploma mielőbbi megszerzéséhez, viszont az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a diploma megléte nem mindig elegendő egy állás megszerzéséhez. A legfontosabb az, hogy legyen gyakorlati tudása a munkavállalónak, pályakezdők esetén erre az egyetemi évek alatt megszerzett gyakorlat adhat lehetőséget. A másik nagyon lényeges tényező pedig, hogy a nyelvtudás aktív, naprakész legyen, mivel nagyon sok multinacionális cég van ma Magyarországon, ahol napi szinten használni kell az idegen nyelvet. Az alacsonyabb szintű munkakörökben is néha előfordul a kommunikációképes szintű nyelvtudás szükségessége – osztotta meg tapasztalataikat Vitos Albert, munkaerő-közvetítési üzletágvezető. Hozzátette: – Több mint 14 éve vagyok a szakmában, ez idő alatt azt tapasztaltam, hogy nem minden cég kéri a diplomát vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt, hanem a gyakorlati ismeretek meglétére fektetik a hangsúlyt.

Az interjúk során lefolytatott nyelvi tesztek azt mutatják, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány megléte nem mindig jár együtt aktív nyelvtudással, viszont a fiatalok tekintetében javuló a tendencia.

Jó, ha van

Diplomával a kézben a munkavállaló könnyebben kap lehetőséget a tudása bizonyítására, azonban a nyelvvizsgamentesség esetén az esetleg évek óta porosodó oklevelek nem feltétlenül tükröz­hetnek még aktív tudást.

– Előfordult már olyan szituáció, hogy egy cég előnyben részesítette azt a jelöltet, akinek van felsőfokú végzettséget igazoló bizonyítványa, hiszen ezen munkavállalók már rendelkeznek egy olyan szemlélettel, egy olyan alapvető tudással, amit az egyetem ad. Mindenképpen pozitívum, ha kézben van a diploma. Munkavállalói szemmel nézve jó lehetőség, hogy valaki az elvégzett tanulmányaira felteheti a koronát azzal, hogy megszerzi a diplomáját, hiszen az a tudását igazolja. Igazából ha valaki ért a szakmához, de nem beszél idegennyelvet, attól még lehet jó szakember, de a munkaerőpiacot nézve, a külföldi cégeknél sok helyen az angol vagy a német a munkavégzés nyelve, ezért kell a nyelvtudás.

„Előnyben van az a munkavállaló, akinek van aktív és azonnal alkalmazható nyelvtudása”

– véli Vitos Albert.

Készül az eljárási rend

Nincs időkorlát arra vonatkozóan, meddig nyúlik vissza a mostani intézkedés, tehát akár tíz éve végzett hallgatók is átvehetik most diplomájukat.

– Az átvételre vonatkozó eljárási rendet az egyetem most dolgozza ki. Lesz lehetőség személyes átvételre, természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett, valamint postai kibocsátásra is lesz mód. Lesznek olyan esetek, ahol adategyeztetésre lesz szükség, főként a régebben végzett hallgatóknál – ismertette Bartha Elek.

A Debreceni Egyetem honlapján elérhető egy tájékoztató a jelenlegi állásról, s amint elkészül az eljárási rend, a legfontosabb tudnivalók is itt lesznek elérhetők az érintettek számára.

Kiss Dóra

Nem lohad a vizsga iránti lelkesedés

Tízből kilenc nyelvtanuló vizsgázna online, és ehhez az eszközei is megvannak.

A nyelvtanulók körében a járványhelyzet ellenére változatlan igény mutatkozik a nyelvvizsgák iránt. Tízből kilencen szívesen kipróbálnák az otthonról letehető, online nyelvvizsgát, és ugyanilyen arányban rendelkeznek is az ehhez szükséges eszközökkel. A megkérdezettek kétharmada továbbra is komplex vizsgát tenne – derül ki az Euroexam International 3 ezer 140 nyelvtanulót elérő felméréséből.

A korábbi évek első hat hónapjában mintegy 40-42 ezer nyelvtanuló próbálkozott a nyelvvizsga megszerzésével. Az idei év járványhelyzet által érintett hónapjaiban, a nyelvvizsgáztatási főszezonjában is hasonlóan alakult a nyelvvizsga iránti érdeklődés. Az online felmérés válaszadóinak több mint háromnegyede (76,6 %) úgy nyilatkozott, hogy idén március és szeptember között tervezett nyelvvizsgázni, mielőtt tudomást szerzett volna a koronavírus-járványról. A válaszadók 96 százaléka szívesen kipróbálná az otthonról letehető online nyelvvizsgát. 62 százalékuk szerint a jelenlegi járványhelyzetben számukra egyenesen ez lenne a legjobb megoldás.

32 százalék számára fontos szempont, hogy az online vizsga ne térjen el a már megismert nyelvvizsgától, amire eddig papíron készült. A válaszadók 31 százalékának nagyon fontos lenne, hogy megfelelő segítséget kapjon a számítógépes vizsga megismeréséhez és a gyakorláshoz. A megkérdezettek mindössze 6 százaléka idegenkedik az online vizsgától: 186 nyelvtanuló felelte azt, hogy egy ilyen vizsgába nem merne belevágni. A döntő többség számára az otthoni nyelvvizsgának nem lenne technikai akadálya, hiszen 78 százalék háztartásában van olyan laptop, amelyben van beépített webkamera és mikrofon.