Amit a tűz nem pusztított el, azt a víz vette el a Váradi családtól

Mint arról korábban beszámoltunk, 2019. szeptember 13-án, péntek hajnalban teljes terjedelmében égett egy száz négyzetméteres családi ház tetőszerkezete Fancsika tanyán. A tűz átterjedt a lakóház többi pontjára, így a konyha, az étkező, és a beépített terasz is odalett. Közel öt hónap elteltével újra ellátogattunk a szörnyű események helyszínére.

Az épület tetőszerkezet nélkül, kitörött ablakokkal hirdeti lakhatatlanságát, az udvaron használhatatlan bútorok mutatják: még nem ért véget a romeltakarítás.

– Az életveszélyes állapot elhárítása érdekében a tűz által károsodott tető- és födémszerkezetet el kellett bontanunk 60 nap alatt, ennek maximálisan eleget tettünk. Az elszenesedett holmikat kihordtuk, vannak még tárgyak és szekrények, amik maradtak, de azok már annyira eláztak, hogy nem tudjuk használni őket – osztotta meg a Naplóval Váradi Tamásné Bálint Mária.

A Váradi család otthonát környezetvédelmi terület veszi körül, ezért engedélyeztetni kellett a felújítást. – Ugyanabból az építőanyagból lehet újjáépíteni, az eredeti állapotára kell visszaállítani az épületet. Lehetőség van 50 négyzetméternyi területen bővíteni a házat, ezzel élünk is – mondta az édesanya.

„Ahogy az időjárás engedi, mindenféleképpen szeretnénk hozzáfogni a felújításhoz. Tavasszal kezdenénk a betonozást, a tetőszerkezet építését.”

A család napi rendszerességgel kijár egykori otthonukba, az udvaron baromfik kapirgálnak, s igen sok macska is úgy döntött, a kiégett háznál éli tovább életét. A Váradi család otthonában a tűz nem tudott elégetni mindent. Az előszobában még ma is ott díszeleg egy lábbeliktől roskadozó cipősszekrény, az étkezőben a fekete falak állnak, az üveg nélkül tátongó ablakkereten süvít be a szél. A pattintott kővel burkolt konyhában még láthatjuk a hátrahagyott, elázott eszközöket, tányérokat. A nappaliban és a szobában is csöpög a mennyezetről a víz, eláztatva fél évvel ezelőtt még használatban volt ágyakat, ruhákat. Amit a tűz nem pusztított el, azt a víz vette el a családtól.

– Ha a gyerekek úgy döntöttek volna, hogy nem akarnak itt maradni, akkor nem építjük újjá. Sokáig én sem tudtam bejönni, remegés fogott el, de a gyerekek azt mondták, hogy ide születtek, itt nőttek fel, és nem is akarnak innen elmenni – mondta el a tető nélküli épületben Tamás. – Még mindig kiugrok hajnali 3 óra 14 perc körül az ágyból, a gyerekek is felébrednek, jönnek-mennek, mellénk bújnak – tette hozzá a felesége, miközben haját fújta a februári csípős szél a védtelen, fekete falak között.

Semmi nem maradt

A beépített teraszon egy szekrény megmaradt, amiben Mária porcelángyűjteménye volt, ezeket sikerült megtartani, sőt épségben maradt egy levesestál is, amit az 1963-ban meghalt dédnagymamától örökölt. Decemberben és januárban a fagyos időben nem tudtak mozdítani semmit sem.

– Egy élet munkája veszett oda, de az, hogy a család egyben van, sokkal többet ér. Nem vagyunk annyira elesettek, de odalett mindenünk, a személyes dolgaink. Thaiföldön voltam edzőtáborban a világbajnokságon, onnan hoztam védőfelszereléseket, de semmim nem maradt, amire visszatekinthetek – mondta lemondóan Tamás.

A tűz éjjelén a házaspár három gyermeke is a házban tartózkodott, az édesanya lélekjelenlétének köszönhető, hogy épségben kijutottak az épületből. Bár fizikai sérüléseket nem okozott a szeptemberi hajnal, lelkileg mindenkit megviseltek a történtek.

– A gyerekekkel célzottan foglalkozott pszichológus, most januárra elértük, hogy már nem kell minden héten eljárnunk a szakemberekhez. Úgy tűnik, valamilyen szinten sikerült feldolgozni mindegyikőjüknek: Annácska nagyon jól tanul, ő a tanulásba ölte a problémáit, Marcsika kifocizta magából, Bálintot pedig levittük úszni, most már bokszolni akar az apjával. Anna is lejár edzésre, mert nála azt éreztük, hogy benne maradt a feszültség – beszélt az édesanya a gyerekei lelkiállapotáról.

– Volt olyan, amikor kijöttünk a kisfiammal, s mondtam Bálintnak: gyere, megyünk. Kérte, hadd maradjon még egy kicsit. Bement a szobába, és lefeküdt az ágyába, a kiégett házban. Azt mondta: apa, én olyan jól éreztem magam, kint akartam lenni – idézte fel Tamás, s hozzátette: a fiunk a hibást kereste. Előbb anya volt a hibás, aztán magát okolta, mert nem tudta eloltani a tüzet, és nem tudta kihozni a dolgaimat, majd engem hibáztatott, hogy miért nem voltam itthon.

A család rengeteg támogatást kapott a tűz után: bútorok, ruhák, tartós élelmiszerek sokasága futott be hozzájuk. Ezek egy részét alapítványok jóvoltából továbbították rászorulóknak, valamint a gyerekek iskolájában azoknak a diáktársaiknak, akiknek szükségük van rá.

Kiss Dóra

Hamarosan indul a licit

Debrecen önkormányzata a Váradi család mellé állt, február 29-én, a Művelődési Ház pódiumtermében egy jótékonysági estet szerveznek, melynek fővédnöke Széles Diána alpolgármester lesz, az est házigazdája pedig Iván Aurél, a polgármesteri kabinet sajtófőnöke. A család számára folyamatos segítséget nyújt a Debreceni Karitatív Testület, mely az est megszervezésében is nagy szerepet vállalt.

Váradi Tamás sportolói múltja okán rengeteg élsportoló és sportegyesület ajánlott fel tárgyakat a jótékonysági licitre, például Zilai Sándor, Egedi Ewing Renátó, Kunkli Tivadar, Bacskai Balázs relikviáira lehet licitálni, de népszerű zenekarok, többek között a Kowalsky meg a Vega ajánlott fel tárgyakat, sőt, Majka is küldött egy dedikált labdát és egy sapkát, amit a legutóbbi videóklipjében viselt. Közel harminc tárgy kerül fel az önkormányzat hivatalos licit­oldalára.

Aki segíteni szeretne a családnak, az alábbi bankszámlaszámon megteheti: Váradi Bálint István, OTP Bank: 11773384-02652878, továbbá várnak építőanyag felajánlásokat, támogatásokat is.