Betegenként változik, mekkora és miféle problémát okoz a stroke

Debrecen - A terápia is nagyon egyéni, de a megelőzésre vannak általános szabályok.

A napokban prof. dr. Csiba László, a Debreceni Egyetem orvosa válaszolt olvasóink telefonon, illetve e-mailben feltett kérdéseire.

Kétféle típus

Első telefonálónk felesége stroke-ot szenvedett, most rehabilitációja folyik. Az orvosa szerint véralvadásgátlóra nincs szüksége. Ezt a férje furcsállja. Csiba László válaszában elmondta: a ­stroke kétféle lehet; vérzéses, amikor az érfalak megrepednek, vagy elzáródásos, ilyenkor vérrög zárja el a vér útját. Ez a két típus jelentősen különbözik. Ha a betegnek nincs szívritmuszavara vagy más szíveltérése, akkor nem indokolt véralvadásgátlót adni, mert vérzést okozhat. Elég a vérlemezkegátló.

Egy másik férfi felesége hat éve szenvedett szélütést, s bár egy órán belül bekerült a debreceni klinikára, teljesen megbénult, mozogni, beszélni, nyelni nem tud. Férje ápolja. A professzor csak elismerését tudta kifejezni olvasónknak az erőfeszítéseiért, de sajnos, nem biztatott. – Az agy rendkívül oxigén- és táp­anyag-érzékeny szerv, betegenként változik, hogy mekkora problémát okoz a stroke, és az is, hogy tudnak-e javítani az állapotán vagy nem. Azoknak, akik a kritikus 3 órán belül szakorvoshoz kerülnek, csak 35 százalékát sikerül megóvni a bénulástól, és tünetmentessé tenni.

Általában fél évig van jelentősebb javulás, de ebben az esetben további lényeges javulás már nem várható. Fizikoterápia, mozgatás, a felfekvések elkerülése – ezeket lehet megtenni a betegért – mondta Csiba László.

Speciális helyen

Olvasónk édesanyja pár napja kapott stroke-ot, speciális helyen, a kisagyban történt érelzáródás. Van-e megoldás? – kérdezte.

– Ha valóban kisagyi szélütés, az reménytkeltő. Az intellektuális funkciók általában nem károsodnak, bár megváltozik a beszéd ritmusa; nem bénulás, inkább koordinációs zavar jellemző.

Arra kell figyelni, hogy a kisagyi vize­nyő kialakulását megelőzzük, mert ez a terület közel van a légző- és vérnyomás-szabályozó központhoz”

– magyarázta a szakorvos.

Egy érdeklődő elmondta, nemrég furcsa rosszulléte volt: hirtelen nem tudta, hol van; balra dőlt, hányt, kettőslátás alakult ki, és elájult. Az orvos azt javasolta, forduljon neurológushoz, végeztessen CT+CT angiográfiát.

Újabbtól tart

Olvasónk férje 74 éves, fél éve kapott ministroke-ot, azóta jobban van, de felesége nagyon tart egy újabb szélütés bekövetkezésétől. Azt kérdezi: mekkora ennek az esélye?

– Ha valaki szélütést kapott, nagyobb eséllyel kaphat újabbat, mint aki nem esett át ilyenen. Ezért különösen nagy gondot kell fordítani a megelőzésre, függetlenül attól, hogy ministroke vagy súlyos eset! – hangsúlyozta Csiba László.

Kifejtette: a megelőzés öt pilléren alapszik. Ha nem vérzéses a szélütés, akkor a betegek egyik csoportja vérlemezke-gátlót kap, ha a szív emboliaforrás, akkor véralvadásgátlót.

Dr. Csiba László válaszolt olvasóink kérdéseire | Fotó: Derencsényi István

Ha cukorbetegségben is szenved, azt kezelni kell, lehetőleg elkerülni a szélsőséges értékeket. Nagyon kell figyelni a hemoglobin A1C-értékre és az éhgyomri vércukorszintre. Ha magasak a zsírértékek, különösen a „gonosz” LDL-C-koleszterin, akkor a diéta mellett sztatintartalmú gyógyszerre is szükség van.

Ha nyaki érszűkület is kiderült, szakember döntsön arról, hogy ehhez műtéttel vagy más módon hozzá kell-e nyúlni. A vérnyomás lehetőleg 140/90 Hgmm alatt legyen. Ha egy gyógyszerrel nem sikerül, akkor kombinálni kell többel!

Mellékhatások

Olvasónk férje 2014-ben kapott stroke-ot, melyből teljes beszédvesztés maradt vissza. Van-e esély arra, hogy a beszéd beindul? – kérdezte. – A beszéd elvesztése esetén nagyon hosszú ideig lehet remélni a javulást. Sajnos, tökéletes nem szokott lenni. Szakembert segítségét kell igénybe venni – válaszolta a professzor.

Egy 60 éves hölgy azt írta, édesapja és annak több fivére is agyvérzésben halt meg. Ő maga igyekszik egészségesen élni, rendszeresen jár belgyógyászati vizsgálatra, ezeken az orvos a koleszterin értékek mellett a nyaki erek állapotát is nézi. Két éve tablettát szed, hogy a családi terheltség miatt fenyegető veszélyt elkerülje. Csökkent is a nyaki erekben a lerakódás, azonban sok rosszat olvasott a sztatinokról, és nem tudja, mivel tesz jót: ha beveszi, vagy ha kihagyja…

Nincsen gyógyszer mellékhatás nélkül”

– szögezte le Csiba László. – Nagy dózisú sztatinoknál például izomfájdalom. Egyéb központi idegrendszeri mellékhatásokat, pl. agyvérzésveszélyt vagy a gondolkodási teljesítmény rosszabbodását nem sikerült vizsgálatokkal igazolni. Ha valakinek halmozottak a rizikófaktorai, mindenképpen indokolt a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és a zsíranyagcserét, főleg az LDL-C-szintet karban tartani. Az utóbbi értéket szélütésen átesett betegnél 1,8 alá kell csökkenteni diétával, vagy ha ez eredménytelen, akkor sztatinnal!

Biztatni kell

Egy olvasónk férje 10 hónapja esett át stroke-on, szívritmuszavar miatt záródott el a nyaki verőér. Látszólag jól felépült, azonban vannak olyan képességei, amelyek azóta is korlátozottak. A beszédhiba már jelentősen javult. Kialakult egy frontérzékenység, ennek hatására emelkedik, néha pedig jelentősen csökken a vérnyomás és a pulzusszám. Fáradékony, fizikai terhelhetősége és aktivitása csökkent.

A régen szerzett ismeretei viszonylag hamar visszaidéződtek, új ismereteket azonban nehezen tud megtanulni. Feledékeny, írás közben sok hibát vét, mozgása lényegesen lassúbb és sokkal ingerlékenyebb, mint betegsége előtt volt. Még aktív, és elég nagy fizikai és szellemi megterheléssel járó munkát végez. Olvasónk azt kérdezi: kellő gyakorlással visszajönnek-e maradéktalanul az elvesztett képességek? Képes lesz-e a férje a korábbi szövegértelmezésre, tanulásra?

– A tünetek arra utalnak, hogy a szívműködés nincs rendben. Feltétlenül keressenek egy kardiológust, és beszéljék meg a terápiát! – javasolja Csiba László.

A fáradékonyság oka a szívbetegség és a stroke együttes következménye lehet. Várható a beszéd további, de lassú javulása, biztatni kell a beteget! A memóriát illetően ne a feledékenységre fókuszáljanak, hanem a sikeresen megoldott feladatokra. Jó, ha verseket tanul, és érdemes memóriajavító teszteket megoldania. Fizikoterápia, elfoglaltság, sikerélmények – ez lebegjen a szeme előtt!”

A szív állapota miatt nem ajánlom, hogy napi 14 órát dolgozzon. Kevesebb feladatra, csökkentett munkaidőre, egyszerűbb feladatok megoldására van szüksége. A szívre nagyon oda kell figyelni, a vérnyomáscsökkentő szedése kritikusan fontos (habár a megfelelő szer vagy szerkombináció megtalálása nem mindig egyszerű). A beszéd- és írásterápia folytatását mindenképpen javaslom. Az ingerlékenység jól kezelhető enyhe nyugtatókkal – mondta az orvos.

HBN–Szőke Tímea

Az újabb stroke megelőzése

Sajnos, annál, aki átesett egy stroke-on, nagyobb valószínűséggel következik be egy újabb szélütés.

A megelőzés pillérei:

Hosszú a felépülési idő

Egy 45 éves hölgy édesapja 3 éve szélütés következtében halt meg. Úgy tudja, öröklődik a betegség, azaz olvasónk vagy a gyermekei is veszélyben lehetnek. Ő magasvérnyomással, túlsúllyal küzd.

Csiba László hangsúlyozta: a magas vérnyomás a szélütés legfontosabb rizikófaktora! Javasolta a testsúlycsökkentést és a vérnyomás ellenőrzését, amely ha magas, kezeltetni kell! Készüljön EKG, szívultrahang, illetve vizsgáltassa meg a vérzsírok szintjét – amennyiben bármelyikkel probléma van, kezeltesse, ezzel is csökkentve a szélütés veszélyét. – Édesanyámat egy éve érte stroke, hála az égnek nem veszítettük el, de azóta nagyon nehéz az élete, logopédushoz jár, emellett járni is tanítjuk. De azt vesszük észre, hogy nagyon lassan javul. Mi lehet az oka? Élhet még teljes életet, vagy örökre segítségre szorul? – kérdezte egy férfi.

A beszéd javulása hosszú ideig tarthat, az egyéves történés ellenére még javulhat, de kétségtelen, hogy az idő múlásával egyre lassúbb és kisebb a mértéke. A beteg életkora, általános állapota és társult betegségei is befolyásolják a javulást, vagyis az nagyon egyéni – mondta el a professzor.

[related-post post_id="3670134"]

[related-post post_id="3668274"]