Helyi közélet

2015.01.12. 11:03

„Világvégén” gyártott luxuscikkek

Magyarhomorog - Ha sikerül a vállalkozás, ha nem, senki sem jön ki belőle rosszul anyagilag.

Magyarhomorog - Ha sikerül a vállalkozás, ha nem, senki sem jön ki belőle rosszul anyagilag.Talán kevesen tudják, de egykor Magyarországon is sok sáfrányt termesztettek, aztán a helyét átvette a fűszerpaprika, a luxuscikknek számító fűszernövényt pedig – évi párszáz tonna terem belőle – leginkább Iránban, Görögországban, Olaszországban, újabban pedig Afganisztánban és Koszovóban termelik. (E két utóbbi helyre az USAID nevű ismert amerikai segélyszervezet vitte az ehhez szükséges, szintén nagyon drága krókusz-hagymákat. Egy hektár terület beültetése mintegy 40 millió forintba kerül, ám az abból termő virág bibéjének grammja a piaci áraktól függően 8-10 ezer forint körül alakul.)

Ez az „új” aloe vera

A másik adalék, hogy napjainkban mind több sáfránytartalmú luxuscikk jelenik meg a piacon, leginkább azért, mert az aranyárban mért fűszernövényről klinikai vizsgálatok során kiderítették, hogy az egészségre több szempontból is jótékony hatással bír. Ennek okaként viszont – Irán amerikai embargója miatt különösen – sáfrányhiány alakult ki a piacon – mindezekről Lovass Ernő beszélt a Naplónak, aki Pásztor Ferenccel közösen a sáfrány-feldolgozás, hosszútávon pedig a termesztés lehetőségét vitte Magyarhomorogra 2013 nyarán.

Eddig félsiker

Hogy miért pont azt a falut, pontosabban a bihari térséget találták meg, mindenki másképp meséli. A lényeg, a termesztéshez föld kell, ami pedig Lovass cégének nincs, ezért abban bízott, hogy itt majd az önkormányzatoknak lesz, s ezt a szociális szövetkezeteken keresztül (amit Pásztor Ferenc nyíregyházi vállalkozó vezetésével alapítottak a helyiek) felhasználva forgalmazóból gyártóvá válhat a cég. Ráadásul a sáfrányt csak kézzel szabad művelni, szedni, feldolgozni, tehát nem utolsó szempont volt az olcsó munkaerő. Harmadrészt – főképp a helyiek szempontjából – kecsegtető volt a gondolat, hogy egy hosszútávon magas jövedelmet biztosító növénykultúra honosodhat meg a környéken, több tucatnyi családnak biztosítva ezzel megélhetést, ezért – sok más megyéhez képest – nyitottabbak voltak az ötletre.

A tervezésbe azonban csúszott egy kis hiba. A szociális szövetkezetek ugyanis – a tavalyelőtt kiírt két pályázat értelmében – nem termelhetnek, csak feldolgozhatnak, így például a bojti szövetkezet – ahol lett is volna szabad föld – még, ha nyer, akkor se tudott volna termelni. A homorogi pedig – ahol egyrészt az önkormányzat nem tag, másrészt a szövetkezetnek nincs földterülete – csak arra kapott mintegy 40 millió forintot, hogy fedezze belőle 12 ember bérköltségeit egy évre, s elindíthassák a luxus fűszernövény felhasználásával készülő termékek feldolgozására, csomagolására alkalmas üzemet.

Sok a kérdés

Ennek ellenére az önkormányzat, a helyiek, sőt a két vállalkozó is bizakodó, hiszen a Március-telepen már folyik a betanulás, az emberek kapják a munkabért, a település pedig némi bérleti díjért cserébe helyiséget biztosított a Korszerű Technológiák Innovatív Megoldások (KTIM) Szociális Szövetkezetnek, ahol a tervek szerint sáfrányos zselésített mézet valamint sáfrányos teakeveréket csomagolnak majd. De miért éri meg Lovass Ernőnek a „világ végére” hozni a drága fűszert? Egyáltalán honnan hozza és mi a biztosíték arra, hogy képesek lesznek fenntartani a szoszövöt a tagok további fél évig, ami a pályázat feltétele volt?

Több lábon áll

– Az egyik cégem többek között sáfránnyal ízesített különleges, Görögországban készülő teákat forgalmaz, és több telephelyen csomagoljuk is. Emellett érdekelt vagyok még kanadai, londoni és új-zélandi vállalkozásokban, amelyek sáfrányos étrend-kiegészítőket forgalmaznak. Én magam évek óta foglalkozom e fűszernövénnyel, melynek grammja közel 10 ezer forintba kerül. Mivel pedig a hazai földek alkalmasak a termesztésre, ezért nagyon szorgalmazom, hogy újra meghonosítsuk ezt a kultúrát, e tervemet pedig minisztériumi szinten is ismerik, támogatják – mondta lapunknak az üzletember, akit többen is ismerhet(né)nek a hírekből. Lovass Ernő ugyanis egyike volt a Diósgyőri Gépgyár vevőinek 1993-ban, majd az országban két helyen is próbált autósilókat (különleges, gépesített mélygarázs) létrehozni, mindezek mellett belekóstolt már az ingatlanfejlesztésbe, s pályázatíróként is tevékenykedik a magát fejlesztőként aposztrofáló férfi.

Új terméket gyártatna

– Most ugyan a termelést még nem sikerült megvalósítani, de a csomagolást már ide is tudjuk hozni. A görög alapanyagon kívül Iránból is vásárolok majd fűszernövényt, mivel szeretném, ha itt helyben „kísérleteznénk ki” új, sáfrányos gyógynövényes teakeverékeket, melyekkel betörhetünk a piacra. A lényeg, hogy a szövetkezet dolgozói megismerik a növényt, a feldolgozását, s mindez a pályázatnak köszönhetően nem kerül semmibe, nincs kockázat – mondta. Beszélgetésünk során kiderült, a homorogi szoszöv pályázati pénzéből különleges csomagológépet vesznek, amit – bár nem Lovass gyárt –, de az ő fejlesztése alapján készül.

A szentendrei illetőségű vállalkozó ugyan eddig még nem fektetett be komoly összeget a homorogi üzembe, de a sáfrány­termesztésbe – elmondása szerint – szeretne. S kell is, ha valóban meg akarja valósítani, hiszen egy hektár beültetése közel 40 millió forint, amire sem a szoszövnek, sem az önkormányzatnak, sem pedig a helyieknek nincs pénze, bár gépe és tudása már lesz...

- Sz. Fabók Ágnes -

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában