A csatlakozással nyertünk

Debrecen - Európai és magyarországi illúziókról is beszélt a Napló TOP 100 klubjának előadója.

Szabadkereskedelmünk van egy 500 millós fős piaccal, mely a világkereskedelem 40 százalékát bonyolítja, a legnagyobb tőke export-importőr és meghatározó pozíciókkal rendelkezik a nemzetközi intézményekben – indokolta az Európai Unióval való kapcsolatunk hasznosságát Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója a Napló TOP 100 klubjának pénteki összejövetelén, a Hotel Divinusban.

Politikailag nincs

Ugyanakkor míg az EU gazdasági világhatalom, politikai szereplőként gyakorlatilag nem létezik – mutatott rá az előadó. Évszázadok után Európa először szembesül az új világrenddel, melyben már nem a növekedés központi tényezője. A politikusok kezdik érzékelni, hogy egyenrangú partnerként kell tárgyalniuk például az ázsiai országokkal, a lakosság pedig még mindig a „sokkal jobbak vagyunk másoknál” tudatban él, ami illúzió. Ha nem lesznek képesek a tagok közös politikát kialakítani, az EU gazdasági tért fog veszíteni a világban.

Inotai András úgy véli, az Unió versenyképessége megőrzésének kulcskérdése, hogy az országok jelentős minőségi változtatás hajtsanak végre együttműködésükben, ez azonban nemzeti szuverenitásuk mélyrétegeit érintené érzékenyen. Például közös költségvetést kellene kialakítaniuk, melyben a gazdagabbak finanszírozzák a szegényebbeket, cserébe viszont beleszólnának azok költségvetésébe.

Hatékonyság

– Ha nem is minden területen, de összességében Magyarország az EU-csatlakozás nyertesének tekinthető – jelentette ki az előadó. – 2004. május 1. után 3 év alatt háromszorosára emelkedett kivitelünk, s az évente többmilliárdos külkereskedelmi többletünkből finanszírozzuk az orosz olaj- és gázimportot – érzékeltette.

Az uniós forrásokról elmondta: az elmúlt 7 évben 23 milliárd euró fejlesztési pénzt kaptunk, ami a nemzeti jövedelmünk egynegyede, de megjegyzendő, hogy a 90-es évek elején ennél több működő tőke jött be az országba. Az igazi kérdés azonban nem az, hogy mennyi jut, hanem hogy hatékonyan költjük-e el. Ennek kapcsán hangsúlyozta: az infrastrukturális beruházások mellett azokat a kkv-kat kellene támogatni, melyek exportképes terméket állítanak elő, vagy multik beszállítóiként önálló tevékenységet is szeretnének kialakítani, vagy olyasmit gyártanak hazai piacra, ami elég jó ahhoz, hogy kiszorítsa az importot.

Humántőke

– A XXI. században az egyetlen versenyképességi tényezőnk a humántőke. Ha az ebbe fektetett beruházásokat vágjuk vissza, vagyis az oktatásra, kutatásra, egészségügyre költünk keveset, akkor az ország jövőjét folytjuk meg – intett. Megjegyezte, hogy mostanra már a magyar munkaerő is mobil, ami nem feltétlenül jó, mert főleg a fiatalok és szakképzettek mennek el.

– Hazánk NATO- és EU-tag, szerves része a nemzetközi gazdaságnak; ez stabilitást ad de leszűkíti a mozgásterünket is. Amit, sajnos, nem arra használ ki a társadalom, hogy kitalálja, hogyan alkalmazkodjon, hogyan legyen innovatív, hanem inkább valamiféle múltbéli ábrándba menekül. Ez egy 10-12 éve tartó folyamat, amin muszáj lenne változtatani.

A keleti nyitás kapcsán elmondta: 2008-2009-ben az egész EU-ban a második világháború óta először csökkent a társadalmi termelés, s erre a problémára – a populista „túl nyitottak vagyunk, zárkózzunk be” helyett – a megfelelő válasz a pótlólagos piacok keresése. Csakhogy az EU országok exportja néhány kiváteltől eltekintve egy év alatt visszaállt közel a válság előtti szintre; ma az uniós piacok felé Magyarország termékkivitelének 73 százaléka irányul. Kínával kereskedelmi forgalmunk 2010 óta 50 százalékkal nőtt, de ez exportunkon belül mindössze 2 százalék – mutatott rá Inotai András. Hozzátette: e kivitelünk jelentős részét multinacionális vállalatok termelik meg, kis- és középvállalkozások nem tudnak a távoli országban piacot építeni.

HBN-SzT