Debreceni Nyári Egyetem - Ha elkezdik, nem adják fel

Debrecen - Magyart tanító tanárok osztották meg tapasztalataikat egymással – és lapunkkal.Kíváncsiság és a karrier előmozdítása: e kettő a legyakoribb motiváló oka annak, ha valaki magyar nyelvet tanul – tudtuk meg Krsztics Máriától, Hatala Évától és Evelyn Montano-tól, akik a Debreceni Nyári Egyetem nyelvtanároknak szóló egyhetes konferenciájára utaztak a cívisvárosba. Mária és Éva Szerbiából, Újvidék (Novi Sad) városból, Evelyn Brazíliából, Sao Pauloból érkezett.

A Vajdaságban ma kb. 200 ezer magyar él, ők a saját anyanyelvükön tanulhatnak. Sok a vegyesházasság és sok gyerek már kevésbé vagy egyáltalán nem beszél magyarul – Mária szerint főleg akkor, ha az apa magyar. Éva úgy véli, inkább azok a gyerekek tudják a nyelvet, akik a nagyszülőkkel sok időt töltenek, például a nyári szüneteket. Ha viszont a magyar gyerek már szerb nyelvű óvodába kezd járni, akkor szinte biztos, hogy nem fog beszélni magyarul – jegyzi meg.

A szülő küldi

– Szerbia egy multinacionáis közeg, ezért viszonylag szerencsés a helyzet: lehetőség van magyar nyelven tanulni az óvodától az egyetemig, az állam még támogatja is az anyanyelvi oktatásra való törekvéseket, nem csak a magyar, hanem más, horvát, német, stb. nyelv esetén is. A magyarul tanító középiskolák igyekeznek a szaktantárgyakat is magyarul átadni, s ha egy tanári állásra többen jelentkeznek, előnyben van, aki maygarul beszél – magyarázza Éva, aki a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületét is képviseli. Ő a szerbiai közoktatásban dolgozik, s leggyakrabban vegyesházasságból született gyerekekkel találkozik magyar óráin. Jellemzően a szülő küldi nyelvet tanulni csemetéjét, de Éva szerint a gyerek szívesen ismerkedik a nyelvvel, például mert szeretné megérteni, hogy anyja miről beszélget a magyar szomszédokkal vagy rokonokkal.

Mária, aki egyébként angoltanár, lánya magániskolájának keretében oktatja a nyelvünket. Amikor felmerült, hogy a magyart mint idegen nyelvet tanítsa, először nevetett, de a meghirdetés napján már 8 jelentkezőjük volt.

– Szerbiában az emberek úgy vélik, még nagyon soká fognak csatlakozni az EU-hoz, de sokan szeretnének uniós országban dolgozni, például ezért tanulnak magyarul. Fontos ok a vajdasági adminisztráció is: ahol sok magyar él, szükséges lehet az ügyintézéshez a nyelv, így tisztviselők vagy épp rendőrök tanulják, akár az állásukért. Összességében úgy vélik nálunk, a nyelvtudás előny, beleértve a magyar nyelv tudását is – hangsúlyozza Mária.

Honosításért

Egészen más helyzetben tanít Evelyn, akinek szülei a második világháború miatt, még annak előtte vándoroltak ki Brazíliába.

A dél-amerikai országba már az 1800-as évek végétől települtek ki magyarok, több hullámban. Az ötvenes években alapították Sao Pauloban a Magyar Házat, ami máig fontos közösségi tere az itt élő magyaroknak. Becslések szerint az 1950- 60-as években 10 ezer magyar család élhetett a sokmilliós városban, ma kb. 10 ezren vannak, akik magyarnak vallják magukat – magyarázza Evelyn.

- Sajnos jellemző a mai kamaszgenerációt nevelő családokra, hogy tagjai otthon már nem beszélnek magyarul. De akikben van igény, hogy jobban tudják a nyelvet, eljönnek tanfolyamra. E tekintetben lényeges volt 2011-ben a honosítás bevezetése. Aki kéri ezt, annak nem elég a „konyhamagyar”, annál jobban kell beszélnie és tudni például írásban egy önéletrajzot elkészíteni. A magyar állampolgárság lehet érzelmi okból fontos, de a karriert is segítheti. Európában dolgozni, ott tapasztalatot szerezni nagy előny valakinek, amikor visszamegy Brazíliába és munkát keres. Az is igaz, hogy a spanyol, portugál vagy olasz munkaerőpiacra a gazdasági válság miatt sokkal nehezebb ma bejutni, Magyarország alternatívát jelenthet – mondja Evelyn. Adatokkal is szolgál a igények megnövekedtének alátámasztására: míg a honosítás bevezetése előtt a Magyar Házban 1-1 osztályban 5-6-7 ember tanulta a nyelvet, ma egyszerre 3 osztályt indítanak, egyenként 15 fővel. (Mindez csak Sao Paulora vonatkozik, Barzília más városai kapcsán Evelynnek nincs információja.)

Nehézségek

A távoli földrészről érkezett vendég szerint aki szereti a nyelvészetet, azt vonzza a magyar nyelv mert érdekes, logikus.

– A portugálul beszélő braziloknak nehézséget jelent a magánhangzók és az y-t tartalmazó kettős mássalhangzók kiejtése, valamint a szórend, hiszen egészen máshogy gondolkodnak.

A szerbek esetén a fentieken túl a helyesírást és az igemódokat is a problémás részek közé sorolja Éva. Mária hozzáteszi: a más anyanyelvűeknek az „a” és „o” közti különbségtétel nehéz, az ékezetes betűk használata és az igeragozás.

A három nyelvtanár egyetért abban, hogy a tanítványok kitartóak, kevesebben adják fel, mint ahányan nem. Evelin elmondta: iskolájukban úgy gondolták, amikor a honosításhoz szükséges iratot megszerzi a diák, nem látják többet; de tévedtek, többségük tovább tanulja a nyelvet.

Debrecent kellemes, tiszta, zöld városnak látják, ahol kedvesek az emberek. Evelin elmondta, 2009-ben már tett itt egy rövid látogatást, és nagyon meglepődött, hogy az Aranybika nem csak a nyelvtankönyvben létezik, hanem a valóságban is...

Abban mindhárman egyetértenek: nem csak nyelvet tanítanak, hanem a kultúrát, a történelmi és földrajzi ismereteket is igyekeznek átadni, ami legalább olyan fontos!

HBN-SzT

Hiánypótló konferencia

A Debreceni Nyári Egyetem idén először meghirdetett, nyelvtanároknak szóló konferenciáját hiánypótlónak tartják a résztvevők: más hasonló kurzusokon csak a módszertanról esik szó, itt most végre alkalom nyílt tapasztalatcserére – mondta el Evelyn, Mária és Éva, dicsérve a szervezést is. Megdöbbentő volt számukra, hogy ugyanazok a gondjaik, akárhonnan jöttek; elsősorban kevés a nyelvtanításhoz szükséges tankönyv és a segédtankönyv. Igaz, most rengeteg anyagot kaptak és értékes lesz számukra a többiekkel való későbbi kapcsolattartás lehetősége is. „A konferencia éppen azt adta, amire szükségünk van” – jegyezték meg.

– Hasznos volt a nyári egyetem óráinak látogatása, ráadásul felelmelő érzés volt látni, milyen sokan tanulják lelkesen a magyart, fiatalok is – mondta Éva.