Munkaerőpiaci "ki mit tud" verseny

A 35 év alatti segélyezetteknek kötelezővé tennék a nyolc osztály befejezését és egy szakma megszerzését.
Mintha kezdene derengeni odafent, mit is jelent a gyakorlatban a „tudásalapú társadalom” szlogen... Akárhogy is fáj, van a globalizáció, és ennek következtében nem (csak) a volt osztálytársainkkal versenyzünk a munkaerőpiacon, hanem Szlovákia, Portugália, Dél-Korea meg Tuvalu lakosaival. S abban a világban, ahol a csecsemő az anyatejjel szívja magába az informatikát, a 10 évesek már angolul beszélnek s az átlagosan egy főre jutó diplomák száma közelíti az 1 egészet; nos, ebben a mezőnyben állnak a rajtkockánál a képzetlen, sőt a félanalfabéta honfitársaink is.
De elég itthon szétnézni: miközben a felsőoktatási intézmények tömegével oktatják a fiatalokat (még ha a korábbinál alacsonyabb színvonalon is), mind többen beszélnek nyelveket, s mint többen képzik magukat felnőtt fejjel, kitanulva akárhány szakmát; néhányan mintha megrekedtek volna a XX. században, mit nekik a jelen kihívása...
Nem feltétlenül kell kárhoztatni őket: mondjuk egy Isten háta mögötti kis faluban, szegénységben élve lehet hogy előbb kénytelen kézbe venni a gyerek a kapanyelet, mint az iskolai végbizonyítványát.
Egy gyorstalpalótól persze még nem lesz munkahely meg felzárkózás, de hát valahogyan mégiscsak el kell kezdeni. Addig is, míg a hátrányos helyzetűek az általános iskola maradék tananyagával birkóznak, a többiek a következő szakmájukat tanulják.