Ősszel fokozott a vadveszély, a szokásosnál is jobban kell figyelnünk

Az elmúlt húsz évben növekedett megyénkben a nagyvadak száma, annak ellenére, hogy korábban kifejezetten apróvadas területként tartották számon a térséget. Az erdőségek és a termőterületek aránya jó eltartóképességet eredményeznek a megyében, így vadgazdálkodás szempontjából ideálisak a körülmények. Ez azonban magában hordozza azt is, hogy a megyében előfordulhat vadütközés.

– Jellemzően a nyúl, a fácán, a róka és a borz sorolható azon kis testű vadak közé, amelyekkel találkozhatunk az út mentén – kezdte Forgács Barna, a megyei vadászkamara elnöke, amikor az efféle balesetekről kérdezte a Napló. Elmondta, hogy bár nehéz kivédeni a kis testű vadakkal történő ütközést, ezek jelentik általában a kisebbik gondot. A fácán felrepülhet, eltalálhatja a szélvédőt, míg a többi kis testű állat inkább kerüli a forgalmas útszakaszokat. Jellemzően a kölyökpéldányok gázolása szokott előfordulni, mert ezek még sokkal óvatlanabbak – jegyezte meg a szakember.

Szerinte a nagyobb problémát az őz, a vaddisznó és a szarvas jelenti, ezek ugyanis nemcsak anyagi kárt, hanem súlyos baleseteket tudnak okozni, akár emberéletet is követelve. – Az őz hazája a térségünk, ezért vele nagyobb számban találkozhatunk. A vaddisznóállomány a sertéspestis miatti ritkítással visszaszorult, vannak olyan részek, ahol szinte teljesen eltűnt. Az őzek násza most záródott – júliustól augusztus közepéig tart –, elmondhatom, hogy szerencsére nem jelentettek a kamarának súlyos vadgázolásos esetet ez idő alatt – közölte Forgács Barna. A nászidőszak azért kritikus a balesetek szempontjából, mert ekkor az állat teljesen kiszámíthatatlan, megváltozik a viselkedése, nehéz megjósolni, miként reagál egy közeledő járműre. – A szarvasok násza szeptembertől indul és október közepéig tart, esetünkben ez a legkritikusabb időszak, hiszen a szarvas az egyik legnagyobb testű vad a megyében, és mondanom sem kell, súlyos balesetet, életveszélyt is okozhatnak. A járművezetőktől a szokásosnál is nagyobb odafigyelést kérnénk, mert szarvasbőgés idején nemcsak az esti, éjszakai időszakban, hanem nappal is előfordulhat vadveszély – közölte a szakember.

Szavai szerint a szarvas ilyenkor lehajtott fejjel keresi az üzekedő párját, nem figyeli a környezetét, ráadásul az erdősült részeken túl szinte bárhol kell számítani a felbukkanására. Fokozottan figyeljük a vadveszélyt jelző táblákat, vegyük komolyan ezeket. Olyan részeken, ahol az erdő közvetlenül az út mellett halad, mint például a Pallagra és a Hajdúszovátra vezető út, vagy éppen Nyíradony és Hajdúsámson környéke, legyünk a szokásosnál is óvatosabbak! – javasolta az elnök. Forgács Barna elmondta, hogy a mezőgazdasági munkák érdemben nem befolyásolják a vadmozgást, az állatok elkerülik ezeket a területeket, a csoportba verődés pedig a tartós hidegek beköszöntével figyelhető majd meg. – A vaddisznó bármikor képes kondába csoportosulni, jellemzően makkot keresve verődnek össze, az őzeknél ezt rudlinak nevezzük, ez a szarvasoknál is megfigyelhető, de kevésbé jellemző. Ilyen csoportosulásokat látva az út mentén érdemes felkészülni arra, hogy amennyiben az egyik állat megindul, biztosra vehetjük, hogy követi majd a többi is – magyarázta.

A vadásztársaságoknak a gazdálkodásukat úgy kell alakítani, hogy forgalmas út közelébe etetőt, lest nem létesíthetnek, ezzel igyekeznek elterelni az állatokat

– közölte Forgács Barna azzal kapcsolatban, hogy a vadásztársaságok miként tudják befolyásolni az állatok mozgását.

Mit tehetünk, ha vadat gázoltunk?

Ha vadgázolás történik, rend­őri intézkedést kell kezdeményezni; fontos feljegyezni, honnan érkezett az állat, mert sok esetben területhatárokat is jelöl az út, így állapítható meg, hogy kihez tartozik a terület. A vadgazdát szintén értesíteni kell, mert fontos megjegyezni, hogy ilyenkor nemcsak a járműben keletkezik kár, de az állat értéke ugyancsak számottevő lehet, ami a vadgazdaság kára. – A társaság felelőssége csak abban az esetben állapítható meg, ha az adott területen nem jelezte tábla a vadveszélyt, vagy bizonyíthatóan az út felé terelték a vadat, de ez utóbbira évtizedekre visszamenőleg nem volt példa. Bírósági szakaszig csak ritkán jutnak el ezek az ügyek, mivel a bírósági eljárás óriási költségeket emészt fel, ezért jellemzően mindkét fél a megegyezésre törekszik – zárta Forgács Barna.

Matey István