Hajdú-Biharban 283 milliárd forint értékben fejlesztettek

Fokozódott a Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége 2021 II. és III. negyedévében, részben a Covid–19-járvány 2020 eleji elterjedése után bekövetkezett visszaesés bázishatása miatt. A szervezetek 2021. évi 283 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron így is 2,5 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék című sorozatának legutóbbi kiadásából, mely immár 2021 IV. negyedévének adatait is tartalmazza. Mint írják, országosan 2,3 százalékos növekedés történt. A beruházások 44 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

Építmények, gépek, járművek…

Az elemzés szerint a beruházások kevésbé koncentráltak voltak. A fejlesztési források 26 százalékát a feldolgozóiparban, 15 százalékát a mezőgazdaságban, 8,5 százalékát a kereskedelemben használták fel. Ez utóbbi terület beruházásainak teljesítményértéke összehasonlító áron 10 százalékkal nőtt, az agráriumé alig változott (+0,1 százalék), a feldolgozóiparé 18 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás területén, a vegyiparban és az élelmiszeriparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források felét épületek és egyéb építmények építésére, 46 százalékát gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 3,0 százalékkal mérséklődött. A hazai gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 4,1 százalékkal nőtt, a külföldieké 2,6 százalékkal csökkent. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 67 százaléka importból származott. A statisztikai hivatal azt is megállapítja, hogy ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 10 milliárd forintot költöttek, reálértéken 19 százalékkal kevesebbet, mint 2020-ban.

Élénkült, aztán újból csökkent

Ha az országosan tapasztalható irányokat is szemügyre vesszük, azt láthatjuk, hogy a Covid–19-járvány miatt bevezetett korlátozások feloldásával együtt 2021 II–III. negyedévében megélénkült a gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége, az év utolsó időszakában azonban újból csökkent a beruházási aktivitás. A KSH kimutatása szerint a szervezetek 2021. évi 9717 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 2,3 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A beruházások 57 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

A fejlesztési források 47 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le. A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 12, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek az 5,1 százalékát adták. A többi megye egyenként kevesebb mint 4,0 százalékkal részesedett a beruházásokból. A Nógrád, a Zala és a Békés megyei szervezetek járultak hozzá legkisebb arányban (0,6, 1,2, illetve 1,3 százalékkal) a hazai fejlesztésekhez.

Budapesten az előző évivel lényegében azonos volt, 12 megyében nőtt a beruházások volumene. A legnagyobb mértékű növekedés Bács-Kiskun (34 százalék) megyében történt a feldolgozóipari fejlesztések hatására. A legnagyobb visszaesés Nógrád (‒36 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (‒33 százalék) következett be, utóbbiban szerepet játszott az előző évi magas beruházási aktivitás – mutat rá kiadványában a KSH. (Hajdú-Bihar megyében, mint fentebb írtuk, 2,5 százalékkal csökkent a beruházások összértéke tavaly.) 

HBN