Több mint kétezer álom vált valóra a régióban

Az elért eredményekről számolt be a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az észak-alföldi régióban című projekt zárókonferenciáján a Megyeháza Árpád-termében csütörtök délelőtt. 

Tasi Sándor sikeresnek nevezte az összefogást, amivel foglalkoztatáspolitikai célokra sikerült fordítani uniós forrásokat. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének alelnöke úgy látja, a hasonló programokhoz képest rövid határidővel sikerült eljutni az ötletek megálmodásától a megvalósításig. Ennek köszönhetően olyan szakmák és szolgáltatások indulhattak el a kisebb településeken is, amelyek eddig hiánypótlóak voltak. 

– Térségünket évek óta jellemzi a foglalkoztatás problémája. A magyarság identitásában benne van, hogy soha nem kapunk ingyen semmit. Azonban a hasonló támogatások lelkesítő erőként hathatnak azok számára, akik a jövőben élni szeretnének a kezdeti lépésekhez szükséges segítséggel.

Hiszünk abban, hogy egy munkahely egy család megélhetését biztosíthatja. A 2091 sikeresen elindított vállalkozás így legalább ennyi család fenntartásában játszhat szerepet

– véli Tasi Sándor.

– A korábbi támogatási programokkal ellentétben sikerült kialakítani egy olyan koncepciót, mellyel nagyobb lehetőséget tudtunk adni a vállalkozni vágyók számára. Így nemcsak a támogatási összeget kaptak, nem engedtük el a kezüket a folyósítás után, hanem igyekeztünk olyan partnereket találni, akik egy szakmai felkészítéssel segítették a fiatalokat útjukon. Ezek a mentori képzések az első lépések megtételéhez elengedhetetlen segítséget nyújtottak – mondta köszöntőjében Bodó Sándor országgyűlési képviselő, aki a pályázat idején, az előző kormányzati ciklusban foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárként felügyelte a támogatási programot. A politikus pozitívumnak nevezte, hogy a résztvevők éreztek annyi ambíciót magukban, ami az önállóvá vállalkozásra ösztönözte őket.

– Eleinte vita tárgya volt, hogy a projekt részét képezze-e a munkabér-támogatás is. Hiszen egy vállalkozónak meg kellene keresnie a saját fizetését. Azonban a szakmai kimutatások alapján legalább egy évre szükség van, hogy egy vállalkozásról kiderüljön, ki tudja-e termelni a munkabért. Az sem megoldás, ha a a fodrász egy ollót sem tud venni a szalonjába, de az sem, ha kenyér nélkül marad hónap végén.

Ezért úgy határoztunk, hogy három fontos alapon kell állnia a támogatásnak: legyen egy képzés, legyen munkabér és legyen eszköz

– fejtette ki Bodó Sándor. Elmondta, ez alapján kalkulálták ki a vállalkozásonkénti 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást. Ez a képviselő szerint talán nem óriási összeg, de elegendő alapot adhat az elinduláshoz. Ráadásul szerinte kevésbé kockázatos, mint egy nagyobb összegű, 10-20 milliós hitel, ahol szigorú feltételrendszernek kell megfelelni. 

Mazsu Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a programot részletezve elmondta, a támogatási összeg és a 106 órás intenzív képzés mellett 12 hónapon keresztül szakértői támogatást is igénybe vehetnek a friss vállalkozók, mely pénzügyi, számviteli és jogi segítséget is jelent.

– A projekt létrehozásának legfontosabb motivációja az volt, hogy biztosítson a munkanélküli fiatalok számára egy elindulási lehetőséget. A vállalkozóvá válást hátráltatja, hogy az első év alatt nehezen tesznek szert a fiatalok akkora bevételre, ami a megélhetésüket biztosítja, emellett az üzletfejlesztési témaköröket a közoktatás nem fedi le – egészítette ki. Mazsu Gergely a projekt kihívásaival kapcsolatban megjegyezte,

leginkább a kistelepülések fiataljait volt nehéz megszólítani, hiszen egy szerényebb populációjú, kisebb piaccal rendelkező területen nehezebb egy vállalkozást működtetni, mint egy városi közegben. Megjegyezte, ennek ellenére vidéki látogatásaik sikeresek voltak, hiszen a vállalkozások több mint fele nem megyeszékhelyen jött létre.

– Szintén kihívás volt a koronavírus megjelenése. Sokan személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokat – például fodrászatot vagy masszázsszalont – indítottak el, így nehéz volt őket meggyőzni, hogy ezt a tevékenységet folytassák – árulta el az igazgató. 

Mazsu Gergely elmondta, a legnépszerűbb tevékenységi körök közé tartozott a kozmetika és a szépségápolás, a webáruház üzemeltetése, a gépjármű-karbantartás és a vendéglátóipar. A 30 év feletti korcsoportban pedig a számviteli terület volt kiemelten keresett. A legtöbb vállalkozást a 24 és 42 év közöttiek alapították.

HL