Ilyen még nem volt: lelkésszel kértek égi áldást a szoboszlói gazdák, nagyon várják az életmentő esőt

Ilyen még sosem fordult elő, az égi áldást kérték a gazdálkodók a határba kiérve Czető Norbert református lelkész segítségével. Remélve, hátha a fohász meghallgattatik.

A 25. szemlét sikerült megtartania június 29-én a Hajdúszoboszlói Gazdakörnek, két év kihagyást követően, a szoboszlói határban, ahol 15 ezer hektár szántóterületen különböző növényi kultúrákat termelnek a gazdálkodók.

A vetésszerkezet mintegy harmadán árukukoricát. Ez a növény szenved talán a legjobban a légköri aszálytól, s ha napokon belül nem kap esőt, a száraz művelésű területeken befellegzik a termésnek. Az adatok szerint az év első hat hónapjában mindösszesen 15,2 mm csapadék jutott a szoboszlói határnak.

A megváltozott körülmények miatt nem Péter-Pálkor kezdődött az őszi árpa és az őszi búza aratása, hanem 2-3 héttel ezelőtt. Így július első hetében 80-90 százalékát levágják. Őszi búzát 1500 hektáron termeltek.

A jó hajdúsági feketeföldeken a termésátlag idén többségében a fele a megszokottnak, hektáronként mintegy 2-3 tonna.

Az autóbuszos határszemlén először Makray Csaba, a NAK helyi főfalugazdásza tartott tájékoztatást. A vetésszerkezetről elmondta azt is, hogy ezer hektáron termelnek zöldborsót – az öntözhető területeken, tehát a Keleti-főcsatorna és az abból kiágazó öntözőcsatornák közelségében -, 1500 hektáron fővetésű csemegekukoricát a gazdák. A növény másodvetéséről sokan lemondanak ebben az évben. A hibridkukorica-vetésterületek is a vízközelségben jellemzők. A takarmánykukorica-vetőmag előállításában országosan élen jár Hajdúszoboszló. Nem kimondottan löszháti növény, de számottevő a napraforgóvetés, a jó jövedelmezősége miatt. A szárazságtűrő növény azonban most sok helyen küszködik, tenyészidejében ugyanis kellene az eső. Ennek híján hézagosak a sorok, s ugyanilyen a takarmánykukorica-táblák jó része. A lucerna területe az állatállomány csökkenésével szintén kevesebb, 600-700 hektárt foglal el a határban. További növénykultúrák az olajretek, az olajtök, sőt a facélia is a termésszerkezetben.

Öntözési közösségek szükségesek

A súlyos légköri aszályban próbálják menteni a menthetőt a termelők. Ott, ahol viszont messze a víz, csak száraz gazdálkodást tudnak folytatni. Az öntözéshez pedig nemcsak víz szükséges, hanem energia – hangzott el.

Varga Gyula gazdaköri tag felhívta a figyelmet arra, célszerű öntözési közösségeket alkotni. Így magas támogatási aránnyal lehet pályázatot nyerni, s külön a működtetésre is lehet pályázni.

A határszemle résztvevői megtekinthették a gazdálkodó Corner-öntözőrendszerét a Benedek-ér szomszédságában, ahol az eredményes gazdálkodás érdekében, az öntözéshez napelemek felhasználásával állítanak elő villamos energiát, az MVM-el szerződve.

A Keleti-főcsatorna környékén, főként az attól nyugatra található határrészeken működik a legtöbb lineár öntözőberendezés. Ezek több száz hektárt képesek ellátni az életadó vízzel, mely országosan ritka. Ma már nemcsak nyugati, amerikai, hanem kínai berendezéseket is használnak. Az egyik fiatal gazda kettőt vásárolt, a tapasztalatok kedvezők. Az akár 1,2 km hosszú lineárokon kívül öntöződobokat is használnak a gazdálkodók.

Az egyik szemem sír, a másik nevet

– így összegezte a látottakat az esti kiértékelésen Örvendi László, a Hajdúszoboszlói Gazdakör elnöke.  - A hajdúszoboszlói határ nagy része száraz művelésű. Ha nem jön eső, nem lesz kukorica, és napraforgó is alig. Sokan tönkremehetnek – mondta. Ezért szükséges az állami segítség, kérik, hogy minősítsék a területet aszály által sújtottnak. A Keleti-főcsatorna környékén a mikroklímának köszönhetően jelenleg még a nem öntözött területek képe is kedvezőbb. – Láttuk az öntözéses gazdálkodás lehetőségét. A technológia nem olcsó, csak jelentős beruházással megvalósítható – mondta. A helyzetet és a lehetőségeket tekintve Örvendi László is fontosnak tartja  öntözési közösségek létrehozását.

Tibai Irma