Helyi gazdaság

2019.02.26. 07:41

Nyugaton leginkább javításra használják a magyar mézet

Hajdú-Bihar - A legyengült méhcsaládok és az olcsó külföldi méz is gondot okoz itthon.

Hajdú-Bihar - A legyengült méhcsaládok és az olcsó külföldi méz is gondot okoz itthon.

Gyenge méh­családokkal indul az ez évi méhészeti idény – jelentette ki Király László, a Magyar Méhész Egyesület Hajdú-Bihar megyei elnöke, utalva a múlt évben a napraforgó-virágzás idején történt jelentős méh­pusztulásra, a mézharmat által sújtott számos méhcsaládra és a gyenge telelésre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a méhek haszna nem csupán a méztermelés, hanem a haszonnövények, köztük a gyümölcsfák beporzásának mintegy 80 százalékát is ezek a háziállatok végzik el.

– A legyengült méhcsaládok nemhogy a repce-, de még az akácvirágzásra sem tudnak felerősödni. Emiatt gyenge évnek néznek elébe megyénk méhészei – mondta Király László, aki nem hallgatja el a méz gyenge piaci pozícióját sem. A kínai, méznek nevezett „csinálmányt” említi a legfőbb problémaként, de az igen olcsó, ám jó minőségű ukrán méz is gondot jelent a hazai méhészeknek. A magyar mézet nagy tételben és leginkább javítóméznek tudják csak eladni méhészeink. A szakember említést tett Erdős Norbert európai parlamenti képviselőnek a magyar méz védelmében benyújtott beadványáról is, amelyről egyelőre nincs visszajelzés.

Keressük a hazait, a mézben is

A méhpusztulás évről évre visszatérő, országos jelenség. A Hajdú-Bihar megyei méhállomány-gyengülés nem kirívó mértékű. Ugyanakkor a méhészek magas fokú szakmai ismeretei egyre nagyobb jelentőségűek, megfelelő szakmai fogásokkal a méhállomány állapota, fejlődése javítható. Az, hogy a legyengült méhcsaládok közül mennyi pusztul el, csak márciusban, áprilisban lesz majd egyértelmű, amelyet az elkövetkező időjárás is nagyban befolyásol – válaszolta érdeklődésünkre az Agrárminisztérium, kiegészítve azzal, hogy a múlt évi méhpusztulást követően a Nébih az egyedi esetek kivizsgálásán túl egy átfogó vizsgálatba kezdett. Annak elemzése még tart, illetve további vizsgálatokra van szükség.

Az agrártárca válaszából kiderül, hogy a mézet ma világszerte igen nagy mennyiségben hamisítják; erre egy külön iparág fejlődött ki, amely újabb és újabb módszereket vet be. A vásárlók számára – amennyiben valódi mézet szeretnének fogyasztani – a megoldás a tudatos vásárlás erősítése lehet, ennek legfontosabb eleme az, ha csak megbízható forrásból származó mézet szereznek be. A magyar méhészek jövedelemtermelő képességének növeléséhez változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a kereskedők a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben, áron alul, külföldre adják el. A jövőben technológiai fejlesztés, a termelők összefogása, és összehangolt marketing szükséges.

Folytatódik a támogatás

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program eredményeképp az elmúlt hat évben a magyar méhészet mintegy 40 százalékkal több forrást használhatott fel. Az ágazat támogatása folytatódik. A korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad 2022-ig. Az Agrárminisztérium eddig is hathatósan segített a kínai méz hazai üzletekből történő visszaszorításában, valamint a harmadik országokból érkező mézek szigorú nyomon követésében – írták.

Csak közös érdek szerint

Az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által előterjesztett úgynevezett „Méz-jelentést” az Európai Parlament jelentős többséggel elfogadta. A jelentés számos célkitűzést és feladatot állapít meg. A politikai döntés jogszabályokba ültetése időbe telik. A magyar képviselő most keresi annak lehetőségeit, hogy a fogyasztók és a termelők közös érdekét szolgáló EP-jelentés elfogadása alapján meggyőzze az illetékes uniós biztost egy európai jogszabály-javaslat mielőbbi előterjesztésének fontosságáról.

KZS


[related-post post_id="4044883"]

[related-post post_id="4030879"]

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában