Krimi

2023.10.07. 22:30

Kilenc hónap alatt 56 ember halt meg lakástűzben vagy szén-monoxid miatt

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közlése szerint naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok.

MW

Tűzoltók dolgoznak egy kigyulladt ház oltásán Hódmezővásárhelyen, a Kölcsey utcában 2023. április 18-án

Forrás: MTI

Fotó: Donka Ferenc

A közlemény szerint idén az első három negyedévében 4645 lakástűz volt, 947-tel kevesebb, mint 2022 első kilenc hónapjában, ami 17 százalékos csökkenést jelent. A vizsgált időszakban 55,3 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 28,7 ezerrel kevesebb, mint tavaly, ami 34 százalékos csökkenést jelent – közölték az MTI-vel.

Úgy folytatták, hogy a legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, és 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, 30 tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be, 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból – idézték fel.

Az első kilenc hónapban a lakástüzekben 51 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 58 áldozatot követeltek; a leggyakrabban egyedül élő idősek váltak lakástűz áldozatává.

Az OKF közlése szerint naponta átlagosan 17 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 398 ember sérült meg, 45-tel, vagyis tíz százalékkal kevesebben, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett.

A lakástüzekhez összesen 9033 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók 3076 órát töltöttek a tüzek oltásával. 

A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken, ahol 40 tűzoltó 9 járművel akadályozta meg, hogy a lángok a szomszédos istállóra és garázsra átterjedjenek.

Az első három negyedévben 473 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből 1328 embernek kellett kiköltöznie – tették hozzá.

A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 227 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba (27 százalék), nyílt láng (17 százalék), a fűtési rendszer hibája (13 százalék), sütés-főzés (9 százalék), avar- vagy szemétégetés (6 százalék), dohányzás (3 százalék), illetve a kémény műszaki állapota (3 százalék) miatt gyulladt ki épület – sorolták.

Hozzátették: 223 otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz. A legtöbb alkalommal a konyhában (19 százalék), kéményben (12 százalék), illetve hálóban (9 százalék) csaptak fel a lángok.

Mint írták, a 4645 tűzzel érintett lakóépületnek csupán 0,3 százalékában, 16 otthonban volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.
Az otthon jellegű tüzek száma a fűtési szezonban a legmagasabb, így az előttünk álló három hónapban még nagyobb odafigyelésre lesz szükség – jegyezték meg.

Közölték azt is, hogy szén-monoxid miatt az első három negyedévben 777-szer riasztották a tűzoltókat, 72-vel, 9 százalékkal kevesebbszer, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 138 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 14-gyel többen, mint egy éve. 

A közlemény szerint öt ember vesztette életét szén-monoxid miatt, 4-gyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.

A mérgező szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van, és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Ha elérhető a vízmelegítőnk vagy fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, akkor mindenképpen vásároljunk egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt otthonra – javasolja az OKF.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!