Ellentmondások

2022.11.03. 08:11

Magát gyengíti az Európai Unió

Azzal, hogy Lengyelország és Magyarország uniós pénzeinek lehívását késlelteti az Európai Bizottság, lényegében Európa érdekeivel megy szembe. A helyreállítási alap keretéből ugyanis jelentős összegeket lehetne az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésére fordítani.

2070531521

Forrás: Sutterstock

Fotó: AlyoshinE

A koronavírus-válság új finanszírozási megoldások bevezetésére kényszerítette az Európai ­Uniót. Így jött létre – a tagállamok jóváhagyásával – az úgynevezett helyreállítási és ellenálló képességi eszköz. Ennek az a célja, hogy a járványt követően segítse felgyorsítani az állami beruházásokat és a reformokat. Azokat, amelyek az unió érdekeit is szolgálják, valamint a tagállamok kezelhessék a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Mindezt úgy, hogy a gazdaságok működése fenntarthatóbb és ellenállóbb legyen.

Magyarországnak ebből a keretből 16,8 milliárd euró, mai árfolyamon számolva mintegy hétezermilliárd forint jutna. Ebből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 9,6 milliárd euró hitel. A pénz jár hazánknak, Brüsszel azonban ezeket a forrásokat visszatartja.

Ezzel viszont olyan célok megvalósítását nehezíti meg, amelyeket éppen az Európai Bizottság szorgalmaz a tagállamoktól.

Idetartozik például az energetika területe, amelynek jelentőségét az energiaválság, valamint az orosz–ukrán háború a korábbinál is magasabb szintre emelte. A helyreállítási tervnek ez a programja ugyanis pont az energiafüggetlenséget és az energiabiztonságot erősíti az importfüggőség csökkentésével. A lakosságnak megfizethető ellátást biztosít, valamint visszaszorítja a káros anyagok kibocsátását a megújuló energiák alkalmazásával. Ezért a helyreállítási terv keretéből a magyar kormány például segíteni kívánja a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kialakítását az időjárásfüggő megújuló energiaforrások becsatornázásához. Ez hozzájárul a lakossági napelemhasználat elterjedéséhez és a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. A legszegényebb társadalmi csoportok előtt pedig megnyílhat az út a drága és környezetszennyező fűtési rendszerek kiváltása előtt a fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal. Szintén juthat pénz a geotermikus energia nagyobb arányú növelésére.

Az Európai Bizottság azzal, hogy visszatartja a források lehívását Magyarországtól és Lengyelországtól, tulajdonképpen saját magának mond ellent. Nem segíti elő ugyanis azoknak a céloknak a megvalósulását, amely ez egész kontinens érdeke lenne. Ez pedig magát az Európai Uniót gyengíti.

A magyar kormány a keret felhasználásáról 2020 decemberében kezdte meg az egyeztetést Brüsszellel. A bizottság végül a 2022. áprilisi ország­gyűlési választások után néhány nappal bejelentette, hogy eljárás indul hazánk ellen az uniós pénzek „védelmében”. A kormány szerint politikai érdekek húzódnak meg a háttérben.

Orbán Viktor miniszterelnök a Budapester Zeitung című német nyelvű lapnak nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy az uniós intézményeket „fegyverként használják” a kormány politikai ellenfelei, „büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak”. Jelezte azt is, hogy a kormány nem vitatkozni akar, hanem együttműködni. Ezért hazánk végrehajtja az Európai Bizottság 17 pontból álló kérését. Orbán Viktor szerint azonban ezt követően vélhetően újabb kérésekkel áll elő Brüsszel.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában