Tudja, hogy Lillafüred kiről kapta a nevét?

Eredetileg Bethlen András grófról akarták elnevezni a települést

Lillafüred Miskolc bükk-vidéki része, a Szinva és a Garadna patakok összefolyásánál fekszik 350 méter tengerszint feletti magasságban. A patakok találkozásánál egy természetes állóvíz, a Hámori-tó alakult ki, ebbe folyik a Garadna vize. 1813-ban a Hámori-tavat egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották (Fassola Frigyes), hogy biztosítsák a vizet a vashámorok működéséhez. (Az egykori vashámorokról kapta a nevét a közeli Hámor falu, ahol a vasművesek laktak.)

A 19. század végétől a falunál kiránduló- és üdülőhely alakult ki Magyarország akkori földművelésügyi minisztere, Bethlen András támogatásával.

Hogy kifejezzék tiszteletüket és köszönetüket a kapott támogatásért, 1882-ben Miskolc polgármesterének, Soltész Nagy Kálmánnak a fivére, Soltész Nagy Albert azt kérte a gróftól, járuljon hozzá, hogy a település neve Bethlen-falu legyen. A miniszter azonban udvariasan elhárította ezt a megtiszteltetést, és azt javasolta, hogy a magyarbarát, unionista horvát bán, gróf Pejacsevich Tivadar feleségéről, a gyönyörű Vay Erzsébet bárónőről nevezzék el a települést – emlékeztet az Origo. (A 19. században a Vay család fontos szerepet játszott Borsod-vármegye életében. Vay Erzsébet baronessz a vármegye főispánja, báró Vay Béla és gróf Teleki Zsófia lánya volt.)

Csokonai után becézték Lillának a családban

Erzsébetet a családban Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére Lillának becézték, így e becenév után lett Lillafüred a település neve. Az ifjú asszony a házasságkötésük után a Verőce vármegyei Nekcsére férje kastélyába ment. (Nekcse ma Horvátországhoz tartozik.)

A gróf később Eszék főispánja lett, majd 1913 és 1916 között Tisza István kormányában a horvát-dalmát-szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget viselte.

Lilla a férjével együtt az első világháború után Bécsbe költözött.

Gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel az 1920-as évek elején, hogy Lillafüredet fejlesszék üdülőteleppé. Az volt a terve, hogy kormányüdülőt hoz létre, ahol a szép környezetben fogadásokkal egybekötve ápolják a nemzetközi kapcsolatokat.

A kormányfő ezért sok bírálatot kapott, mert meggondolatlanságnak tartották, hogy az ország első világháború utáni gazdaságilag válságos helyzetében ilyen típusú luxus nagyberuházással terheljék a büdzsét.

A kor híres műépítésze Lux Kálmán tervei alapján végül 1927-ben fogtak hozzá a munkálatokhoz.

Lux neoreneszánsz stílusú tervei alapján a Mátyás korabeli paloták hangulatát idéző Palotaszálló 1930. június 5-én nyitotta meg a kapuit.

Lux Kálmán a szállóhoz függőkertet, parkot, ródli-és bobpályát, felvonós sípályát és síugró sáncot is tervezett. A függőkertet az épület alapozásakor kitermelt kőzetet és földet felhasználva alakították ki.

A Palotaszállót felvették a nemzeti értékeink közé

A szálloda jól szervezet közmunkával épült fel, amit még a beruházás ellenzői is elismertek. A megnyitón állítólag titokban jelen volt Vay Erzsébet, Lilla is. Itt tartották meg 1933-ban az írókongresszust (az Írók Gazdasági Egyesületének esedékes ülésszakát), amelynek a híres költő, József Attila is meghívott vendége volt, és aki a hely által megihletve írta meg az Óda című szerelmes versét.

A Kabos Gyula és Perczel Zita főszereplésével 1934-ben bemutatott nagysikerű Meseautó című mozifilm számos jelenete is a Palotaszállóban játszódik. A lillafüredi Palotaszálló 2015. óta a nemzeti értékeink között van nyilvántartva.

Borítókép: a Palotaszálló épülete Lillafüreden