Eső helyett köd és harmat borította a megyét

Hajdú-Bihar - Lassan mérséklődött a felmelegedés november elején, de még így is magasan a sokéves átlag felett volt a hőmérséklet.

Időjárásunk meghatározója még mindig a kontinens belsejében uralkodó magas nyomás volt, amely szárító hatású, leszálló légáramlatai mellett a frontmentességet is biztosította. November első dekádjában ennek megfelelően továbbra sem hullott számottevő csapadék, fokozódott a szárazság, igaz, a korábbiaktól eltérően a talaj menti légrétegben már jóval magasabb nedvességtartalommal. Sokfelé jelentek meg az őszre jellemző úgnevezett inverziós pára- és ködfoltok, amelyek néhol nappal sem oszlottak fel. Az időszak néhány tizedmilliméternyi csapadéka is ezeknek köszönhető, hulló csapadékról alig érkezett jelentés Hajdú-Biharból. A lecsapódó pára, illetve ködszitálás, valamint a hajnali harmat biztosított némi nedvességpótlást a szárazságtól szenvedő őszi vetéseknek, összességében azonban maradt a tetemes nedvességdeficit a talajaink teljes szelvényében.

Több felé fagyott

A sűrű ködfoltok sem terjedtek ki azonban a megye teljes területére, kialakulásuk napról-napra változó térbeli és időbeli képet mutatott. A hőmérséklet a ködmező kiterjedésétől függően ugyancsak igen hektikus térbeli mintát rajzolt: míg a napos tájakon 20°C körül vagy afelett tetőzött a délutáni órákban, a ködös területeken 10-15°C-nál nem emelkedett magasabbra. Hajnalban a ködös tájak voltak kissé enyhébbek, de általánosan elmondható, hogy az időszak eleji 10-15 fokos minimumokat tizedike tájára már mindenütt fagypont közeli értékek váltották, többfelé ismét fagyott is néhány óra erejéig. Mínusz 1-2 foknál erősebb fagyot egyelőre sehol sem mértünk, s még a napi középhőmérséklet is – bár igen jelentős, mintegy 10 fokos csökkenés után – megmaradt +5°C felett. A dekád középhőmérséklete így 4-5 fokkal haladta a meg az évszakos átlagot, miközben a ködfoltok ellenére is a legtöbb helyen bőséges napsütésben volt részünk az ilyenkor várhatóhoz képest.

Összegezve, optimálisak voltak a kinti munkák meteorológiai feltételei, a csendes, szélmentes időben az őszi növényvédelmi feladatok és a betakarítás is akadálytalanul folyhatott. Egyedül a talajmunkákat gátolta még mindig a keményre száradt talaj, legfeljebb a felszín vett fel kevés nedvességet a párával telített levegőből, ez azonban sem a vonóerő igényt nem csökkentette, sem a szántás minőségét nem javította számottevően. A területi átlagban is jelentős, áztató csapadékra az előrejelzések szerint azonban várni kell, így tovább csökken a talajok feltöltődésére tavaszig rendelkezésre álló idő.

- Debreceni Egyetem, AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ -