Vászonra örökítve a sík világa…

Debrecen - Debrecen Hortobágy nélkül nem értelmezhető – jelentette ki Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója a 90. Hortobágyi Művésztelep megnyitásához kapcsolódó kiállítás kezdetén, a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében szombat délután.

Úgy vélte, hogy Debrecen jelenleg egy olyan új korszakát éli, amikor igyekszik magát újrafogalmazni. Az Európa Kulturális Fővárosa-pályázatban fontos szerepet kap Hortobágy – hangsúlyozta Jantyik Zsolt.

Újra erősödő kötelékek

Gencsi Zoltán, Hortobágy alpolgármestere arra emlékeztette a megjelenteket, hogy a Hortobágy Szilágyi Erzsébet korától egészen a II. világháborúig Debrecenhez tartozott. A város lakói a pusztán legeltethették állataikat, a Hortobágy folyóban halászhattak, az erdőkben vadászhattak, vagy használhatták az ottani fákat. Nem meglepő, hogy az a festőkolónia, amely a nemzeti karaktereket kereste, 90 éve ott találta meg a megfelelő helyet – vélekedett Gencsi Zoltán. Szerinte a Debrecen és Hortobágy között meglévő, a háború után szétszakított „szálak lassan újra összeforrnak”.

Feledy Balázs művészeti író megnyitójában arra emlékeztetett, hogy a művészek ilyenfajta közös alkotása a XIX. században indult el. Az első a barbizoni iskola volt. Ezeknek az egyik legfontosabb összekötő ereje a közös eszmei művészi cél. Hortobágyon a művészek tájélmény alapján hoznak létre értékes alkotásokat – fogalmazott.

H. Csongrády Márta, a Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület elnöke elmondta, hogy idén 30 művész meghívására volt lehetőség.

OCs