„Ő maga lett a bárány”

Hajdú-Bihar - A papság alapítását ünneplik, és Krisztus áldozatára emlékeznek a katolikusok.

Nagycsütörtök az Oltáriszentség és az egyházi rend (papság) alapításának ünnepe. Délelőtt olajszentelési misét tartanak a székesegyházakban (a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papsága Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban). A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, megszenteli a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát. A papság ilyenkor megújítja szenteléskor tett ígéreteit – tudatja a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye közleménye. Nagycsütörtök este minden templomban szentmisével emlékeznek az utolsó vacsorára, az Oltáriszentség alapítására.

Oltárfosztás

A zsidók az Egyiptomból való szabadulást ünnepelték a húsvéti lakomán. Jézus az utolsó vacsorán megújította a régi áldozatot: ő maga lett a húsvéti bárány. Elővételezte kereszthalálát: a kenyérrel kezébe vette önmagát és megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Meghalt, megtöretett, mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát.

Az esti szentmise elején, a glóriát követően elnémul az orgona, elhallgatnak a templomok harangjai; azt tartják, ilyenkor Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A szentmise sajátos szertartása a lábmosás. A főcelebráns püspök úgy mossa meg tizenkét hívő lábát, ahogyan Jézus tette egykor az apostolokkal az utolsó vacsorán, amikor szeretetének végső jelét adta: az önmagát teljesen kiüresítő úr megmossa a szolgák lábát.

Az utolsó vacsora után Jézust elfogták. Ettől kezdve az Egyház nem mutat be szentmisét egészen a húsvéti vigíliáig (nagyszombat estig). Az elfogatásnak és Jézus ruháitól való megfosztásának a szimbóluma a nagycsütörtök esti oltárfosztás, amikor a szentmise végén eltávolítják az oltár minden díszét és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezzel kezdetét veszi a Jézus szenvedésére való emlékezés.

A keresztáldozat emléknapja

Jézus halálával minden embert megváltott – nagypénteken, a keresztáldozat emléknapján erre hívja fel hívei és minden jóakaratú ember figyelmét a katolikus egyház. Ezen a napon az egyház nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket, és nem mutat be szentmiseáldozatot, ezzel is a Megváltó halála feletti mély gyászt fejezi ki.

A nagypénteki, csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás. Sok helyen szokás ilyenkor szentsírt állítani, ahová a hívők imádkozni járulnak. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amelynek segítségével bárki bekapcsolódhat Jézus Krisztus kínszenvedésébe és halálába.

- HBN -

Egyházi alkalmak – csütörtök és péntek

Református egyház

Március 30., nagypéntek

Nagytemplom , istentiszteletek

Evangélikus egyház

Március 30., nagypéntek

Evangélikus templom (Debrecen, Miklós u. 3.)

Görögkatolikus egyház

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Minden szertartás az Istenszülő Oltalma Görögkatolikus Főszékesegyházban lesz (Debrecen, Attila tér 1.)

Március 29., nagycsütörtök – Az utolsó vacsora emlékezete

Minden szertartást Kocsis Fülöp érsek-metropolita végez ezen a napon.

Március 30., nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalála

Minden szertatást Kocsis Fülöp érsek-metropolita végez ezen a napon.

Római katolikus egyház

Március 30., nagypéntek

Szent Anna-székesegyház (Debrecen, Szent Anna u. 15.)