Csorba Péter: Egyensúly régi és új között

Csorba Péter – aki 2001 óta áll a tanítóképző élén – úgy vélte, az elmúlt évek legfontosabb vívmánya nem más, mint az, hogy sikerült megtalálni az egyensúlyt a változtatás és a megőrzés között, ráadásul nem kényszerűen, hanem a kollégákkal egyetértésben, az ő segítségükkel.

A változtatás és a megtartás problematikája, mint mondta, a mai magyar felsőoktatás egyik központi kérdése – a folyamatosan átalakuló piaci igényekhez való alkalmazkodás közepette –, s ebben egy kis intézmény, amely „mozgékonyabb”, gyakran sikeresebb lehet, mint a nagyobbak.

Csorba Péter szerint a főiskola mindenképp meg tudta őrizni a tanítóképzés hagyományos erényeit. Mint mondja, a titok nyitja az, hogy a tanítóképzés elemei hogyan tudtak megjelenni a további képzésekben.

– A meghatározó céljai között minden képzésünk az emberre irányítja a hallgatók figyelmét, függetlenül attól, hogy tanító, informatikus könyvtáros, kommunikáció-média, lelkipásztori munkatárs vagy kántori szakra, illetve ifjúságsegítőnek vagy kommunikátornak készül – magyarázta Csorba Péter, hozzátéve azt is: nagy öröm az oktatók számára egy ilyen intézményben tanítani, különösen, hogy nyitott személyiségű, érdeklődő hallgatók érkeznek a főiskolára.

A térségbe ágyazva

Akadt rengeteg jellemző, amin változtatni tudott a főiskola, ha nem is volt mindig egyszerű a döntés. Például a tanítói munka iránti csökkenő igényre az új képzések megindításával kellett választ adni.

– Alkalmazkodván az új képzési szerkezethez, átalakult az oktatási felépítés is: intézetek alakultak. Meghatározó ezek között a felnőttképzési intézet, melynek révén sikerült erősíteni az intézmény regionális beágyazottságát; a hallgatók egyharmada ennek az egységnek a kurzusaira jár. Az intézet a felsőfokú szakképzéseivel, valamint posztgraduális, OKJ-s, illetve rövid ciklusú oktatási formáival a munkaerőpiacon is meghatározó tényezővé vált, a szociális szférától kezdve a gyógypedagógiai asszisztensi képzésekig szakember-utánpótlást nyújtván – mutatta be Csorba Péter, hozzátéve: újdonságként sportoktatói kurzust is indít az intézet.

Saját tansajtóval

Rektorsága sok „építkezéssel” is járt, a nagyelőadótól a gyakorlóiskolai felújításig, az informatikai háttér fejlesztésétől az orgonabeszerzésig. Különösen figyelemreméltó a médiaszak gyakorlati bázisa: a Kölcsey-főiskola egyedülálló saját „tansajtó-birodalmat” épített ki hallgatóinak, a hírportáltól kezdve a rádión át a folyóiratig.

– A titok itt is egyszerű – világított rá érdeklődésünkre a rektor –: a tanítóképzés klasszikus értékeiből fakad, abból, hogy nincs képzés fejlett gyakorlati oktatás nélkül.

A médiaszakokon tapasztalható túlkínálat problematikáját firtató kérdésünkre Csorba Péter rámutatott: a túlképzés áll a jogi, az agrár-, az orvosi pályák esetében is.

– Kétségtelen – mondta –, hogy reformra szorult a felsőoktatás, át kellett gondolni, hogyan tud olyan képzéseket nyújtani, amelyek nem az intézmény érdekeit szolgálják, hanem a társadalom igényeit. A legnagyobb siker, hogy megtaláltuk a munkaerőpiacnak azt a szegmensét, ahová az igények szerint tudunk szakembereket képezni. Nagy öröm, és biztatásul szolgálhat az ide jelentkezőknek az is, hogy a városi, a regionális, de az országos médiumok meghatározó szereplői között is jelen vannak a mi végzettjeink.

További hírek az egyetemről és a főiskoláról