Szabolcs-Szatmár-Bereg

2008.05.26. 06:17

Nem halt ki a segítőkészség

<p>Igenis, él a lovagiasság! A sok negatív híráradatban jól esik beszámolni olyan kellemes eseményről, ami velem történt meg a napokban. A forró nyár eleji délutánon (május 14-én, 14 óra tájt) a leparkoláshoz árnyékot keresve, nekikoccantam az útpadkának.</p>

Eszembe jutott férjem intelme, hogy könnyen defektet kaphat a kocsim a kis felnijeivel, de már megtörtént a baj. Mit tehettem, nekikészültem kereket cserélni. Igenám, de a megkopott kocsikulcs (még csak 14 éves múlt a kicsi) nem nyitotta ki a csomagtartót. A szó szoros értelmében főtt a fejem, most mit tegyek?!

Egy közeli üzletben kerestem menedéket, ahol azt javasolták, menjek az ugyancsak közeli szervizbe. Ott János mester szólt fiatal kollégájának, hogy legyen a segítségemre. Zoli, a szerelő ezt úgy oldotta meg, hogy az utastérből lehajtotta az üléstámlát, így hamar a csomagtérhez fért, s pillanatok alatt készen is volt a kerékcserével.

 – Mivel tartozom? – kérdeztem. – Semmivel! – volt a felelet, s még azt is mondta, jó lenne, ha bemennék a szervizbe, hogy ellenőrizzük a keréknyomást, nehogy a kormány félrehúzzon. A szakembernek még erre is volt gondja. Örültem, mivel rendezhetem a számlát is, gondoltam. A keréknyomás mérése után pedig már János mester ingatta a fejét. Nem tartozom semmivel. Egy köszönöm nekik elég, és persze, ha gondom van, keressem meg őket máskor is. Nos, ennek eleget téve, hamarosan lejár a zöld kártyám, s én már tudom, hol fogadnak szívesen!
Név és cím a szerkesztőségben

Kapcsolódó cikkek:

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!