Meleget ad a kukoricaszár

A megújuló energia alkalmazásának lehetőségei a szatmári térségben címmel tartott tájékoztatót a napokban Kiss Péter feltaláló a fehérgyarmati polgármesteri hivatalban.
A jelenlévőket dr. Tilki Attila, a fehérgyarmati kistérségi társulás elnöke köszöntötte.

– A megújuló energia hasznosítása, a környezetvédelmi előírások széleskörű alkalmazása a LEADER-programon túl is feladatot jelent az önkormányzatok számára – emelte ki a rendezvény szervezője, a helyi vidékfejlesztési iroda vezetője, Száraz Károly, s elmondta, a csengeri és fehérgyarmati kistérség polgármesterei számára tartott tájékoztatót megelőzte egy derekegyházi tanulmányút. A csongrád megyei településen a Szatmár Helyi Közösség néhány tagja a megújuló energia felhasználását szemléltető bemutatón vett részt.

– A közösség elnöke, dr. Szórádi Sándor kérte a feltalálót, találkozzon Szatmárban a polgármesterekkel és segítsen az érdeklődő települések energia-ellátásának elemzésében, az esetleges pályázatok elkészítésében, valamint a készülő vidékfejlesztési stratégia ilyen irányú kibővítésében – emlékezett vissza Száraz Károly.

Fűtés moslékkal

Kiss Péter – mint mondta – örömmel tett eleget a meghívásnak, annál is inkább, mivel elsőként kapott kistérségi felkérést.
Az előadás a mezőgazdasági hulladék – kukorica- és napraforgószár – brikettálása és az azzal történő fűtés, a használt háztartási sütőzsiradékkal és vegyes ételmaradékkal (moslék) való áramfejlesztés és fűtés, valamint a helyben történő szennyvíztisztítás lehetőségeinek bemutatására épült.

A feltaláló szólt továbbá a házi biogáz reaktor nevű, általa kifejlesztett találmányról, amelynek használatával jelentősen csökkenthető a fűtési költség. A Jövő fiatal vállalkozója 2006 pályázaton első díjat nyert Kiss Péter biogáz reaktorában baktériumok bontanak el szerves anyagot, és a gáz mellett humusz keletkezik. Mivel a biogáz fűtőértéke megegyezik a földgázéval, a fűtőberendezések cseréjére nincs szükség.

– Eddig a legkisebb biogáz telepek is családi farmokhoz voltak méretezve, és az ott keletkezett állati ürülék, valamint másra fel nem használható szerves anyag – például szalma – adta azt a biomasszát, amelyből gázt fejlesztettek. A gázt pedig egy gázmotorhoz kapcsolt generátor alakította villanyárammá, míg a gázmotor hűtővízével fűteni lehetett – elemzett Kiss Péter, s hangsúlyozta, ezzel szemben az általa kifejlesztett berendezés elfér egy 2 méter átmérőjű és másfél méter magas tartályban.

A biogáz reaktor napi 40 kilogramm szerves anyagból és 100 liter vízből 10-50 köbméter gázt képes előállítani, ami éves szinten – hőszivattyúval kiegészítve – biztosítja egy 100 m2- es családi ház fűtési és elektromosáram igényét mintegy 12 ezer forintos havi átlagos költség mellett. A biogáz reaktor fűtőanyaga lehet lótrágya, kerti fű, vagy akár a házi szennyvíztisztító iszapja is. A gáztermelésből visszamaradt anyag pedig - szárítás után - pelletálható, majd a pellet elégethető. A tájékoztatót követően Kiss Péter válaszolt a jelenlévők kérdéseire.

- Koncz Nóra -