Partnerségi találkozó

2019.06.26. 13:37

Villamossal Nagyváradra?

Egy új, Debrecenből induló és részben romániai városokon is áthaladó, Pécsig tartó vasútvonal épülne.

Fotó: Matey István

Abban bízunk, hogy előbb, utóbb a magyar-román határ is a schengeni övezet része lesz, amely elősegítené a kulturálisan és gazdaságilag is hozzánk közel álló szatmári régióval való közeledést – magyarázta Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Debrecenben, a kamara által szervezett magyar-román határ menti kamarai partnerségi találkozó elején. Hozzátette: bár már most is nagyon sok magyar vállalkozó dolgozik odaát és sok romániai itt, még bőven vannak lehetőségek. A kamara igyekszik mindent megtenni azért, hogy ezek ismertté váljanak.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a tanácskozáson arra emlékeztetett, hogy a tárca vezetője, Palkovics László kormánybiztosa a debreceni gazdaságfejlesztésnek és a BMW autóügyárhoz kötődő beruházásoknak.

Nyugat-Európa sikere jelentős mértékben annak köszönhető, hogy sokkal fejlettebb a közúti, vasúti és a közmű hálózata mint a miénk. Ráadásul határátkelőkből is lényegesen több található arra mint nálunk. Ezért a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse ezt a hátrányt, így segítse a gazdaságot – mondta György László államtitkár a rendezvényen.

 

 

Komoly befolyással

Magyarországon jelenleg 23 területi kamara működik, melyek összesen 20 ezer taggal rendelkeznek. 2012 óta kötelező a kamarai tagság hazánkban, jelenleg 700 ezer vállalkozás regisztrált a kamarai rendszerbe – ismertette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett magyar-román határ menti kamarai rendezvényen miközben bemutatta a szervezetet.

– Nagyon fontos számunkra a gazdaság fejlesztése, a gazdaságpolitikában való közreműködés. Ezt saját kutató intézetünk és saját közgazdasági osztályunk biztosítja – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy szoros az együttműködésük a kormánnyal, meg tudják feléjük fogalmazni a vállalkozók elvárásait feléjük.

Kevesebb körbetartozás

Parragh László kiemelte: részben a gazdasági növekedésnek, részben pedig a kamara által javasolt intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon az utóbbi időben lényegesen visszaszorult a korábban nagyon elterjedt körbetartozás.

Megjegyezte, jó úton halad a szakképzés átalakítása, melynek lényege, hogy kevesebben válasszák a gimnáziumokat, inkább kétkezi szakmákat tanuljanak a fiatalok.

Elmondta: büszkék Széchenyi Kártya Programjukra, mely 2000 óta működik. A hitelkártya segítségével tavaly 266 milliárd forintot helyeztek ki.

2x2 sáv Szegedig

– A gazdaság élénkítése érdekében a magyar kormány dollármilliárdokat költ a közlekedés fejlesztésére, a piaci lehetőség megteremtésére főleg ebben a régióban. Nagyon reméljük, hogy román oldalról is megvan a készség erre – hangsúlyozta a rendezvényen Lázár János kormánybiztos, Csongrád megyei országgyűlési képviselő. Elmondta: a kereskedelemfejlesztés érdekében a könnyített, gyorsított határátlépés megvalósítását kell szorgalmazni.

Úgy vélte: Debrecen és Nagyvárad között is járhatna olyan villamos-vasút, amely a jövő évtől Szeged és Hódmezővásárhely között fog közlekedni. Arról is beszélt, hogy hamarosan befejeződik a Berettyóújfalu és a román határ között húzódó M4-es autópálya építése és a sztráda további részeinek megvalósítását is tervezik. A kormány elképzelései között szerepel Debrecen és Szeged 4 sávos úttal való összekötése.

A déli vasút terve

Lázár János elmondta: kollégáival arra tett javaslatot, hogy épüljön vasútvonal Debrecen, Nagyvárad, Nagyszalonta, Gyula, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka, Baja, Bátaszék, valamint Pécs között. A csaknem 500 kilométeres, 120-160 kilométer/órás közlekedésre alkalmas sínpár lefektetése két, két és fél milliárd euróba kerülne. A beruházás 10 év alatt lenne megvalósítható – tette hozzá.

– 2030-ra szeretnénk Ausztria hátát látni. A történelemben ritkán volt csak példa arra, hogy a magyarok a szomszédos országot valamilyen tekintetben utolérjék. Magyarországon jelenleg az egy főre eső GDP 12 ezer euró, Ausztriában pedig 43 ezer, 44 ezer euró. A különbség visító. De a magyar kormány ezt a célt tűzi ki maga elé – jelentette ki a kormánybiztos. Lázár János szerint ehhez az egész országot újra kell szervezni, muszáj dinamizálni és versenyképesebbé kell tenni. OCs

OCs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában