Az olimpián is vezetne mérkőzést Bíró Ádám

Debrecen - Sokszor feltűnik a különböző kézilabda-mérkőzések jegyzőkönyveiben Bíró Ádám neve: van, hogy a DEAC csapatának keretében, a játékosok felsorolásában, máskor a játékvezetők között. Volt honnan örökölnie a 28 éves debreceni sport­embernek a kézilabda szeretetét, hiszen édesapja Bíró Imre, a korábbi 125-szörös válogatott, világbajnoki ezüst­érmes kézilabdakapus.

Bíró Ádám civil foglalkozása mellett még mindig aktív játékos, a Debreceni EAC irányítója, valamint EHF-játékvezető. Vele beszélgettünk.

– Egy keresztszalag-szakadás miatt fél évig nem léphettem pályára, meg is kellett műteni, így volt időm elgondolkodni arról, hogyan tovább. Figyelmembe ajánlottak egy játékvezetői tanfolyamot, és úgy gondoltam, miért ne. 2010 decemberében vizsgáztam le, utána gyerekmeccseken, illetve megyei bajnokikon fújtam. Ezt követte az NB II-es derbikhez szükséges diploma 2012-ben, aztán lépdeltem felfelé a szamárlétrán, NB I/B (2014/15), NB I. (2015.), majd 2017 májusában az EHF-játékvezetői vizsgát is teljesítettem. Idén nyáron pedig a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) játékvezetői minősítését szeretném megszerezni, azzal már világbajnokságon és olimpián is bíráskodhatok majd. Több párom is volt már a pályán, de immár a negyedik szezon óta Kiss Olivérrel ténykedünk közösen. Ahogy én, még ő is aktív játékos, az Algyő kapusa, így előfordul, hogy ellenfelekként találkozunk egy-egy összecsapáson. De ez nem befolyásolja a kapcsolatunkat, hasonlóak a kézilabdáról alkotott nézeteink, ezért is tudunk remek párost alkotni – mondta el lapunknak Bíró Ádám, akinek célja, hogy olimpiai mérkőzésen is fújhassa a sípot.

A dolgára figyel

Megtudtuk, tavaly októberben a Bíró Ádám, Kiss Olivér duó vezethette a Veszprém–Szeged rangadót, majd egy héttel rá a Spanyolország–Norvégia válogatott mérkőzésen bíráskodtak.

– Nem vagyok izgulós típus, nincsenek rituáléim sem, inkább csak berögzült dolgaim vannak. Hogy őszinte legyek, a találkozók alatt nem arra figyelek, hogy mely játékosok vannak a pályán, hanem arra, hogy jó ítéleteket hozzak. Nem teszek különbséget, ha Nagy László fut el mellettem, vagy egy U18-as fiatal tehetség – fogalmazott a sípmester, akit még sosem fenyegettek meg azzal, hogy megverik, és reméli, ez így is marad.

Érdeklődtünk, vajon édesapja terelte-e ebbe az irányba Ádámot, vagy önszántából választotta a kézilabdát. – Nem befolyásolt semmiben sem; nyilván mikor még aktív játékos volt, kijártam a mérkőzéseire, és tetszett az egész miliő. De ettől függetlenül fociztam, úsztam és kosaraztam is, ám végül csak a kézi mellett kötöttem ki. Noha van edzői papírom is, a trénerkedés már nem férne bele az időmbe. Régebben még szakmáztunk apával, de ez már nem annyira jellemző – árulta el Bíró Ádám, aki játékosként is szokott a bírók ténykedésével foglalkozni, azonban nem ront rájuk, esetleg félidőben, vagy a lefújás után jelzi, hogy téves ítéletet hoztak.

A beszélgetés közben szóba került a jelenleg is zajló férfi kézilabda-világbajnokság is. Bíró Ádám természetesen figyelemmel követi az eseményeket, a játékvezetők produkcióját pedig különösen szemmel tartja. Szerinte a torna elején még több hiba csúszott be, ami az új szabályértelmezésekből adódhatott, azóta viszont sokat javult a helyzet ezen a téren.

SZADÓ