Téli olimpia: úgy akar lejönni a jégről, hogy mindent kiadott magából

Debrecen - Nagy Konrádnak saját bevallása szerint gyengéje, hogy izgul verseny előtt, ezen változtatna Phjongcshangban.

Jelentős utat járt be Nagy Konrád, mióta hatévesen kipróbálta magát a nagyerdei műjégpálya csúszós talaján. A Debreceni Sportcentrum-Sportiskola versenyzője azóta profi gyors­korcsolyázóvá vált, és éppen élete egyik legjelentősebb eseményére készül, hiszen ő is részt vehet a téli olimpián, Phjongcshangban.

A cívisvárosi, 25 éves sport­ember Kanadában él, és az ottani válogatottal készül, remek feltételek között. Szocsi után Dél-Koreában is rajthoz állhat, 1000 és 1500 méteren is indulhat a február 9. és 25. között rendezendő téli olimpián. A Naplónak adott interjúban Nagy elmondta, már elsején elfoglalta a szállását Phjongcshangban; először 13-án áll rajthoz, így lesz ideje akklimatizálódni. Az emberi Forma–1 jeles képviselője úgy érzi, jó formában van, szeretné a maximumot elérni, és jobb eredményben reménykedik, mint négy éve.

Mit jelent számodra, hogy ismét olimpikon vagy, és rajthoz állhatsz Phjongcshangban?

Boldog vagyok, hogy sikerült ezt elérni, és hogy ismét képviselhetem a magyar színeket az ötkarikás játékokon. Annyira nem vagyok izgatott, mint négy éve, az volt az első olimpiám, nagy felhajtást csaptak a csapat körül, együtt utaztunk el. Ezúttal egyedül megyek, ami talán nem is baj, hozzá vagyok szokva, a világkupákra is egymagam szoktam elutazni.

A 2014. évi téli olimpiai játékok előtt fél évvel váltottál a rövidpályás gyorskorcsolyáról nagypályára. Azóta sok idő eltelt, hogy érzed, jól tetted, hogy meglépted?

Szocsi óta érettebb lettem, s ezt, bízom benne, tudom majd kamatoztatni. Több mint négy év versenyzői múlt van már a hátam mögött gyorskorcsolyázóként, ez jó alapot ad. Meg vagyok győződve róla, hogy jó döntést hoztam, mikor váltottam. Szokták kérdezni tőlem, hogy mivel most a short track-esek vannak a középpontban, nem bántam-e meg, de nem. A jelenlegi rövidpályás kerettagok közül Burján Csabával és Oláh Bencével is együtt versenyeztem, ők most a világ elitjébe tartoznak, short track-ben nem lettem volna olyan jó, mint ők. Gyorskoriban jelenleg csak én képviselem Magyarországot, ami nem kis dolog.

Fotó: Derencsényi István

Mit éreztél, mikor kiderült, hogy két távon, 1000 és 1500 méteren is indulhatsz Dél-Koreában?

Az volt a cél, hogy legalább két távon kiharcoljam az indulási jogot. A világkupa-sorozat első két, olimpiai kvalifikációs állomásán kisebb hullámvölgyben voltam, de Calgaryban összeállt minden, és olyan időt értem el, amivel megváltottam a repülőjegyem. Érdekes volt, mert előbb sikerült 1000 méteren a kvalifikáció, és utána 1500-on, pedig az utóbbi a fő távom, de végül is mindegy is, a lényeg, hogy összejött. Általában jobban versenyzem, miután már lement egy futam, pont ezért sajnálom, hogy a program szerint 13-án rendezik az 1500, majd 23-án az 1000 métert. Az én szempontomból jó lett volna, ha megcserélik a kettőt, mert oldottabb lennék az 1500-ra, de ezen kár keseregni, ez most így alakult, megpróbálom a legjobbat kihozni a helyzetből.

Milyen eredménnyel lennél elégedett? Mit vársz magadtól?

Annyira erős a mezőny, hogy szinte mindenki odaérhet a top tízbe, éppen ezért képtelenség, hogy belőjem magam valahova. A világkupákat tekintve az elmúlt két évben nem volt olyan ember, aki mindig dominált volna, még a dobogósok kiléte is mindig változik. Nagyon kicsi dolgok döntenek a versenyeken, minden apró hiba számít. Az oroszokkal szerencsére nem kell számolni, ami egy kis könnyebbséget jelent. Szocsiban 26. lettem 1500 méteren, annál okvetlenül jobb helyezést szeretnék elérni. Illetve ami még számít, hogy amikor befejezem majd a futamot, azt tudjam mondani, hogy mindent kiadtam magamból, a maximumot nyújtottam. A helyezést tekintve majd kiderül, mire elég a száz százalékom, de a lelkiismeretem tiszta lesz, ami fontos. Az időeredményekkel nem feltétlenül kell foglalkozni, Phjongcshangban a jég miatt szerintem lassabb versenyek lesznek.

Hogy nézett ki az olimpia előtti közvetlen felkészülési programod? Milyen formában érzed magad?

Az elmúlt két hét lazább volt, a január 22-i eskütétel után Budapesten maradtam, a rövidpályásokkal edzettem, de a jégtől távol maradtam, főként kondiztam, az erőnlétemen dolgoztam. Aztán pár napot Debrecenben is el tudtam tölteni, a családommal, jót tett, kicsit feltöltődtem. Az olimpia után március legelején Kínában lesz egy sprint-világbajnokság, amire ugyan kvalifikáltam magam, azonban még nem tudom, indulok-e. Mindenesetre Kanadában március közepéig tart a szezon, azt letudom, és a tervek szerint legalább egy hónapot otthon, Debrecenben fogok eltölteni és pihenni. Jó formában vagyok, úgy érzem, tényleg bennem lehet a meglepetés.

Hogy néz ki egy átlagos napod?

Jeges edzés van majdnem minden délelőtt, délután pedig vagy kondizunk vagy kerékpározunk. Hétfőtől szombatig így megy, vasárnap pihenhetek. Ha verseny van, akkor az azt megelőző hét nem olyan kemény. Olyan persze előfordul, hogy úgy jövök le a jégről, hogy szinte mozdulni se bírok, úgy érzem, csak aludni akarok, azonban annyira még sose volt elegem az egészből, hogy azon gondolkodjak, befejezem. Úgy érzem, legalább még egy olimpia van bennem, de lehet több is.

Fotó: Derencsényi István

Minden profi sportoló álma, hogy olimpián indulhasson. Ha jól sejtem, az elmúlt években te is mindent annak rendeltél alá, hogy ez újra sikerüljön. Nagy rajtatok ilyenkor a nyomás. Hogy lehet megbirkózni ezekkel a szituációkkal?

Pont ez az én gyengém, mentálisan nem tudom kezelni az éles helyzeteket, ebben még sokat kell fejlődnöm. Persze, szakemberek segítségét igénybe lehet venni, de mikor verseny van, akkor csak magamra számíthatok. Remélem, most megbirkózom a feladattal. Nagyobb viadalok előtt izgulok, szokták mondani, ebben akár valami rituálé kialakítása is segíthet.

A többi magyar koristól milyen teljesítményre számítasz?

Jó lenne, ha a fiúknak és a lányoknak is összejönne az érem váltóban. Rövidpályán nem lehet a papírformára hagyatkozni, mert millió olyan dolog van, ami mindent felboríthat. Ha úgy alakul a programom, megnézem őket, és szurkolok nekik.

- Szabó Dóra -

[related-post post_id="3753009"]

[related-post post_id="3751826"]