Tanulás nélkül nehéz belekezdeni a sport utáni civil életbe

Debrecen - Élsportolónak lenni rengeteg lemondással jár. Aki tényleg a sportban szeretne elérni valamit, annak már gyermekkorától kezdve folyamatosan edzenie kell: sportágtól, és periódustól függően heti 6-10 foglalkozás, továbbá a mérkőzés, és ezt gyakorlatilag egész évben. De mi történik, ha véget ér a sportkarrier? Milyen terület nyújthat számára biztonságos megélhetést és méltányos fizetést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a DEViK - Üzleti Innovációs Klub legutóbbi előadásán.

A Kazánházban kedden megtartott „Sport, vállalkozás, karrier - egy élsportoló a visszavonulása után” című kerekasztal-beszélgetés vendége Varga Tamás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, valamint Bernáth Csaba és Tisza Tibor, a DVSC egykori és jelenlegi játékosai voltak.

– Nagyon zárt világ ez, amely rengeteg lemondással jár, aztán amikor jön a siker, nem mindig egyszerű a helyén kezelni. Ilyenkor lép előre a család és a közeg, amelynek a földön kell tartania az ifjú titánt. Mióta megismertem a feleségemet, és megszületett a két gyermekünk, másképp tekintek mindenre.

Addig a sport volt az első, de mára a családdal lett teljes az életem”

– magyarázta Tisza Tibor, aki elmondta, egy élsportoló másképp keres, mint egy átlagember, és a pályafutása után sem is szívesen adná lejjebb, holott ehhez általában nincs meg a végzettségük.

Mindhárom sportember egyetértett abban, hogy tanulás nélkül nagyon nehéz elboldogulni civilként. Bernáth Csaba a futballozás mellett diplomát is szerzett, majd 31 éves korában az élet által felkínált lehetőségeket megragadva, üzletember lett. – Nagyon sok játékos nem tudja, mihez kezdjen a visszavonulása után, mert itthon nincs rendesen megoldva az iskoláztatásuk. Belgiumban ez is másképp működik, de ott például a játékosok fizetésének egy bizonyos százalékát visszatartják, melyhez csak a visszavonulásuk után férhetnek hozzá, ezzel egy biztos alapot képezve a civil életükre.

Varga Tamás ígéretes pályafutása fiatalom egy gerincsérülés következtében majdnem véget ért, de egy svájci doktornak köszönhetően folytathatta karrierjét.

– A sikerek, és a kudarcok feldolgozásában nélkülözhetetlen szerepük van a szerzetteknek. Amikor lépni is alig tudtam, az első felségem segített át a nehézségeken. Mindig megteremtette azt a biztonságot és nyugalmat, ami egy élsportolói karrierhez szükséges. Debrecenben megkaptam a lehetőséget, hogy edzősködhessek. Itt kristályosodott ki bennem, hogy én az utánpótlással szeretnék foglalkozni.

HBN-MSZ