Hasznosítaná a Madridban tanultakat a fiatal böszörményi fociedző

Debrecen, Hajdúböszörmény - A fiatal tréner szerint egy jó utánpótlásedző legfőbb tulajdonsága, hogy szereti a gyerekeket.

Kádár László még javában termelhetné a gólokat, ám a hajdúböszörményi fiatalember néhány évvel ezelőtt úgy döntött, a játék helyett az edzősködésre szeretne fókuszálni. Az ifjú „trénerpalánta” nemrég Madridban vett részt egy hasznos kurzuson. A Hajdú-bihari Naplónak adott interjúban egyebek mellett a spanyol­országi impulzusokról, példaképekről és vágyairól beszélt.

Meglehetősen fiatalon, huszonkét esztendősen akasztotta szögre a cipőjét. Miért döntött így?

Kádár László: A középiskolai tanulmányaimat követően felkerültem Budapestre. Nem olyan pedagógiai eszközökkel nyúltak hozzám, amilyenre egy tizennyolc-tizenkilenc éves futballistának szüksége lenne. Szerepeltem a Hajdúböszörmény NB II-es gárdájában, később az egyetemi tanulmányaim során az ESMTK-hoz kerültem, onnan pedig a TF labdarúgó-csapatához vezetett az utam. Három-négy évvel ezelőtt jött egy ajánlat a Mészöly Focisulitól, amire igent mondtam, így elkezdődött az edzői karrierem. Kicsit később az MTK-val szerződött a Mészöly Focisuli. Először a 2008-ban született játékosoknál másodedzőként tevékenykedtem, kicsit később pedig a 2009-es korosztály trénere lettem. Le tudtam zárni ezt a fejezetemet az életemben, nem okozott lelki törést számomra, hogy befejeztem a labdarúgást.

Már futballistaként próbálta ellesni a hasznos praktikákat a mestereitől?

Kádár László: Igyekeztem nyitott szemmel járni, rengeteg hasznos információval gazdagodtam. Értek pozitív és negatív impulzusok is, de meggyőződésem, mindkettőből profitáltam. Folyamatosan tanulok, igyekszem képezni magamat.

Milyen erényekkel rendelkezik egy jó utánpótlásedző?

Kádár László: A leglényegesebb, hogy szeresse a gyerekeket. Kiváló kommunikációs készséggel kell rendelkezni, emellett türelem és empátia egyaránt szükséges. Muszáj nyitottnak lenni a szülők felé. Olykor jóval nehezebb az édesanyával vagy az édesapával szót érteni, mint magával a játékossal. A gyerekekkel nem csupán a tréningeken kell foglalkozni. A pályán nyújtott teljesítményük mellett a mindennapi dolgaikról is érdemes velük beszélgetni.

Gyakran kritizálják hazánkban azokat a mestereket, akik fiatalokkal foglalkoznak, hogy számukra a győzelem a legfontosabb. Önnek mi a véleménye erről?

Kádár László: Nem lehet általánosságban beszélni a témáról. Bizonyos esetekben motivációs eszközként is szolgálhat ez a felfogás. Sajnos sokan a teljesítmény helyett előtérbe helyezik az eredményességet, ugyanis ez az edzőknek bizonyos visszacsatolás arról, hogy jól végzik a feladatukat. Rövidtávú célok dominálnak, ezeket fel kell váltani hosszútávúakra.

Madridban elvégzett egy nívós képzést. Hogyan került be a tanfolyamra?

Kádár László: Egy nagyon kedves barátomnak köszönhetem ezt a lehetőséget. A jelentkezési folyamat hosszabb lefolyású volt. Ez a tanfolyam egy francia cég döntése értelmében megkapta a labdarúgás mesterképzésén belül a világelső díjat, ami hatalmas szó. A képzés október és június között zajlott, többek között az Ajax, az AZ Alkmaar, illetve a PSV Eindhoven akadémiájára látogattunk el. Zárásként egy szakdolgozatot kellett elkészíteni angol vagy spanyol nyelven. Három téma közül lehetett választani. Én egy fiktív akadémiának a felépítését mutattam be. Arról írtam, hogyan képzelem el a játékfilozófiát, a stílust, a rendszereket, valamint a foglalkozások felépítését. Az Erasmus Programnak köszönhetően korábban Sevillában éltem fél évig, így angolul és spanyolul is tudtam kommunikálni.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodott Spanyolországban?

Kádár László: Az edzők hozzáállását példaértékűnek tartottam. Ők nem csupán napi két-három órát foglalkoztak a sportággal, hanem akár tíz órát is arra szántak, hogy képezzék magukat. Hiába szerzik meg a különböző licenceket, nem elégednek meg azzal a tudással, amit a tanfolyamokon elsajátítottak. Szorgalmasan és alázatosan mennek a saját céljaik felé. Az edzéseken kétirányú kommunikáció zajlott, tehát a játékosoknak nem mondták meg, mi a feladatuk, hanem különböző kérdésekkel rávezették őket erre. Ezáltal a gyerekeket gondolkodásra ösztönözték. Az első csapat szakvezetőjének minden korosztályra rálátása van. Egységes koncepció mentén haladnak a klubok. 18-19 évesen már olyan futballisták állnak a rendelkezésre, akik a felnőttek mezőnyében is megállják a helyüket.

Több sztárral is összefutott. Mennyire voltak közvetlenek a világklasszisok?

Kádár László: Pepe, Fernando Torres, Marcelo, James Rodríguez egytől egyig szimpatikusan viselkedtek. A profi mentalitásuk a pályán kívül is tükröződött. Készségesen beszélgettek, a felmerülő kérdésekre válaszoltak.

Milyen az atmoszférája a Real Madrid összecsapásainak?

Kádár László: Az emberek alig várják a találkozókat, élnek-halnak a labdarúgásért. Nekik teljesen mindegy, mikor kezdődik a meccs, úgyis kimennek a stadionba. Fantasztikus a hangulat, a drukkerek barátságosak, nem lételemük a másik szurkolótábor kicikizése, elsősorban a saját csapatukat buzdítják.

A tanfolyamot befejezte. Szíve szerint hol dolgozna?

Kádár László: Az edzővé válás egy meglehetősen hosszú folyamat. Régen voltak az inasok, akik a különböző céhekben dolgoztak, és ellesték a mesterek praktikáit. Hasonló úton szeretnék én is végigmenni. Ahhoz, hogy valaki kitűnő szakemberré váljon, rengeteg kell tapasztalnia. Lépcsőzetesen igyekszem felépíteni a karrieremet, minden egyes korosztályba szeretnék belelátni. Szerencsére rengeteg csapat keresett már meg, végül a Puskás Akadémia ajánlatára mondtam igent. Igyekszem több lábon állni, ugyanis a jövő kifürkészhetetlen. A Testnevelési Egyetemen testnevelői és gyógytestnevelői mesterdiplomát szerzek hamarosan, továbbá videó­elemzői végzettségem is van, de természetesen a foci áll a középpontban.

Kiket tart a példaképeinek?

Kádár László: Dárdai Pál munkásságát kiemelten figyelem. Kiválóan dolgozik a Herthánál. Egy alacsony költségvetésű alakulatból tudott ütőképes gárdát építeni. Az egyéniségeket remekül tudja csapattá gyúrni Pali, ez az egyik legfőbb erőssége. A másik gyerekkori példaképem pedig Carlo Ancelotti.

Milyen filozófiával küldené pályára a tanítványait?

Kádár László: A játékrendszert mindig az adott együttes tagjainak technikai, taktikai, mentális képessége határozza meg. Igazodnom kell ahhoz, amire a futballistáim képesek.

HBN–Biró Ádám