Kemény munkával a csúcsra: háromszoros olimpiai bajnok adott elő Debrecenben

Debrecen - Tapasztalatai alapján osztott meg néhány jó tanácsot a fiatalokkal Kiss Gergely vízilabdázó.

Kiss Gergely gyermekkorától kezdve arról álmodozott, hogy egyszer híres vízilabdázó, egyben jogász lesz. Kitartó munkájáról és annak gyümölcséről a Debreceni Egyetem hallgatóinak is mesélt szerdán délután az intézmény Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központja, a Sportgazdasági és menedzsment Tanszék, a Sporttudományi Intézet, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság által szervezett előadás keretein belül.

Fotó: Matey István

- Sokakban él az a tévhit, hogy csak akkor lehetnek sikeresek, ha a szüleik is azok. Többen hiszik, hogy csak úgy válhat belőlük jól menő orvos, ügyvéd, vagy akár sportoló is, ha a felmenőik már kitaposták számukra az utat – kezdte előadását az olimpiai bajnok. – Ez nem így van. Az én szüleim egyszerű munkásemberek voltak, mégis elértem a célomat. Félre kellett tennem a külső körülményeket, mert azok teljesen lényegtelen dolgok, ha valóban el akarunk érni valamit. Kemény munka árán sikerült eljutnom a csúcsra, és ez nem volt olyan könnyű, mint azt a legtöbben hiszik – mesélte a kezdetekről.

A nehézségek edzették meg

Kiss Gergely elmondta, pályája során megmászta a ranglétra összes fokát, elvégre a sport nem az a közeg, ahol csak úgy át lehet ezeket lépni. Úgy gondolja, hatalmas csalódás éri azokat a sportolókat, akik kihagynak bizonyos lépcsőfokokat. – A könnyen jött sikert könnyen el lehet felejteni. Az ilyenre úgy tekinthetünk, mint az egyslágeres énekesekre. Egyszer volt egy nagy dobásuk, majd évtizedekkel később is azzal próbálnak kitűnni a tömegből – fejtette ki a véleményét.

Fotó: Matey István

- Nem tudom elképzelni az életemet a vízilabda nélkül. Voltam a csúcson is, de a mélypontra is süllyedtem, viszont tanultam belőle. A nehézségek megedzettek, a pozitív élmények pedig jók arra, hogy erőt merítsek belőlük, ha nem mennek úgy a dolgok. Már iskolás koromban tudtam, bajnok akarok lenni. Az edzések a tanulásnál is fontosabbak voltak. Később aztán kijártam egy jogi egyetemet és nem bántam meg. Mindig azt mondom, az a hét év volt életem legszebb öt éve, elvégre nem sikerült minden vizsgám elsőre, de mégsem adtam fel – jegyezte meg.

Valóra váltotta az álmait

A sportoló elárulta, mindig is az volt az álma, hogy bekerüljön a magyar válogatottba. Ezt kemény munka árán el is érte, majd 2000-ben megnyerték az első olimpiai aranyérmet. Ekkor a figyelem középpontjába kerültek, aminek meg is lett a negatív hatása, az Európa-bajnokságon csak a harmadikok lettek, amit kudarcként éltek meg. A következő sikerükre 2003-ig kellett várniuk, akkor világbajnokságot nyertek, majd 2004-ben ismét elhozták az olimpiai aranyat. Az igazi nehéz idők csak ezután kezdődtek, 2005 és 2008 között csak egyszer sikerült aranyérmet nyerniük, azt is a legrangosabb versenyen, a pekingi ötkarikás játékokon. – A londoni olimpián már nem tudtunk nyerni, de így is sikerült elérnem a célomat. Épp ezért mindenkit arra buzdítok, hogy bontakozzon ki, és gyerekkorától kezdve úgy éljen, hogy ráleljen arra, amit igazán szeret. Egy életünk van, használjuk ki jól – fogalmazta meg tanácsait.

HBN-BR