A jéghez szoktatást a járással együtt kezdeni​

Debrecen - Gyermekei vitték a gyorskorcsolya irányába Fejes Anikót, aki azóta a „jégen is megél”.

Fejes Anikó iskolai testnevelésóráit a sokszínűség uralta. Becsempészte a kötelezőkön kívül az időszakoknak megfelelő sportmozgásokat. Amikor az időjárás engedte, télen jégpályát hizlaltak az udvaron, hogy a tanulók a testnevelési órákon és a délutáni foglalkozásokon minél többet tudjanak mozogni a szabadban. Később megszervezte, hogy a délutáni órákat külön alsó- és felső tagozatosokkal az Oláh Gábor utcai műjégpályán töltsék.

A lakóhelyükre is gondolva, a férjével készítettek jeget a salakpályán, az ott élők örömére. A korcsolyázáson kívül a kicsiknek kempingszéket tettek a jégre, azt tologatták, ha elfáradtak leültek, és így ismerkedtek meg a csúszós közeggel, sok-sok játékkal vegyítve. Itt tanították meg a fiaikat is, akik alig voltak akkor négy- és kétévesek.

Nem lehet elég korán...

– Amikor a gyerek járni tud, már javasolt a jéghez szoktatás. Érdemes már két és fél- hároméves korban korcsolyát adni a lábára, hogy megismerkedjen a másfajta közeggel. Ide tartozhat a hidegebb levegő, a hó megtapasztalása. Mozgás szempontjából számításba jöhet a szánkózás, hógolyózás, hóemberépítés, különböző játékokkal egybekötve. Ezzel életre szóló élményt tudunk biztosítani számukra, megkedveltetni a téli örömöket, és lerakni az alapokat. Játékosan kell oktatni ezt a csúszós sportágat! – ajánlja a szakember.

Az oktatás módszereivel kapcsolatosan a testnevelő elmondja: „számtalan trükköt vetettem be, csúsztam-másztam-fókáztam, különböző segítő eszközöket alkalmaztam a jégre, és szinte el is felejtődött, hogy nem a szárazföldön vannak. Mint testnevelő tanár nekem könnyű volt, mert számtalan, a korosztálynak megfelelő eszközt, játékot ismertem és alkalmazhattam közben, és ezt nagyon kedvelték. Mivel a korai életkorban még alacsonyak a gyerekek, közel vannak a földhöz, így nem esnek nagyokat, könnyen esnek-állnak, nem kell félteni őket. Fontos viszont a ruházat és a felszerelés kérdése. Amire nagyon kell figyelni, hogy ezek megfelelőek legyenek. Mindig felvilágosítottam a szülőket, mert sokszor nem volt jó a méret, fordítva húzták fel a gyerekre a cipőt, nem volt bekötve, élvédővel jött fel a jégre, életlen korcsolyával, kesztyű hiányával, de a túlöltöztetés is akadályozó tényező. Ha ezekre a dolgokra nem figyelünk eléggé, nem szerez sikerélményt a nebuló. Csetlik-botlik, elveszíti egy életre a kedvét. Persze három­-öt éves korban nagyok az egyéni eltérések, és nem mindegy, hogy akarja-e a gyerek. Vannak korábban és későbben érő típusok. Nem szabad erőltetni, van, aki kedvet érez, akarja, ezt látni kell a szülőnek. Ha van baráti kör, azonos korú gyermek, az a tapasztalatom, hogy csapatban ez könnyebbé teszi a kezdeti lépéseket. Jobban kedvet kapnak, szívesebben vesznek részt a foglalkozásokon – érdemesebb tanfolyamon elsajátítani a helyes technikákat. A rossz beidegződést később nehezebb kijavítani.”

Korcsolyázók a püspökladányi iskola udvarán. Fotó: Megyaszai Szilvia.

A téli sportok hasznánál kiemeli a testnevelő: a mozgások szépsége abban van, hogy bármely életkorban a kicsiktől az idősebbekig egész életen át végezhetők. Remek kikapcsolódást nyújthat, főleg ha szabadban történik és a környezet, a táj szépsége feltölt, boldogsághormonokat szabadít fel. Ezen felül növeli az állóképességet, koncentrációs készséget, fejleszti az egyensúlyt, gyorsaságot, mozgékonyságot. Jó hatással van a szív- és a légző­­ren­d­­­szerre. Jótékony hatásról számolnak be az asztmatikus panaszokkal küzdők, hiszen egészségi állapotuk javul. Manapság, amikor olyan nagy hangsúlyt kap a szmogos levegő szennyezettségének kockázata, különösen fontos, hogy minél többet tartózkodjunk tiszta levegőjű környezetben. Hétvégeken be lehet iktatni családi kirándulásokat, sportokat a közeli hegyekben.

Akár tornaórán is

Fejes Anikó további tanácsaiban felhívja a figyelmet, hogy a nevelési-oktatási intéz­ményekben lehetőség van beépíteni a tantervbe a korcsolyaórákat a testnevelés órák keretén belül. Ehhez a debreceni önkormányzat megfelelő lehetőséget ad a jégcsarnokban. Általában már második osztálytól veszik igénybe az iskolák a lehetőséget. Pár éve a téli szünettől egész március közepéig a Nagyerdei stadionnál felállított mobil jégpályát is igénybe lehet venni.

HBN–Kiss Erzsébet

Mit fejleszt?

A korcsolyázás mozgáskoordinációt, egyensúlyt, gyorsaságot, mozgékonyságot, rugalmasságot igényel. Ennek megfelelően szükséges a testet előkészíteni a tanuláshoz, szakember segítségével. A sportág az izmokat és az ízületeket a deréktól lefelé mozgatja, egyaránt erősíti a lábat, a farizmokat. A combok megterhelése is erőteljes. Idősebb korban ezek mind befolyásoló tényezők a terhelés megválasztásánál. Körültekintőbben, óvatosabban kell mozogni, jobban figyelni mindenre.

Rendszeresen sportolóknál kisebb az elesés kockázata, főleg, ha a sportban való jártasság is előzetesen megvolt. A megelőzésre még nagyobb gondot kell fordítani, különösen a hidegben a mínuszoknál, amikor az izmok melegen tartása is fontos. Tartsunk szüneteket a gyakorlás közben a melegedőben. Fordítsunk gondot a folyadékpótlásra, igyunk meleg teát. Kezdetben mindenképpen oktatóhoz, szakemberhez érdemes fordulni minden korosztálynak – ajánlja a szakember.

Idősebb korban is

Sokszor előfordult, hogy a fiatalabb szülő gyerekével együtt jött tanulni – adja át tapasztalatait Fejes Anikó.

– Együtt haladtak, és ez legtöbbször inspirálólag hatott mindkettőjükre. Szinte versenyeztek, ki csinálja ügyesebben. Általában külön csoportban foglalkoztattuk a felnőtteket, ha együtt érkeztek a gyerekekkel. Idősebb korban sem késő elkezdeni, vagy akár újra hozzáfogni a testedzéshez. Nem mindegy azonban, hogy milyen mozgásformákat választunk, és hogyan fogunk hozzájuk. Függ az egyén egészségi-edzettségi állapotától, sporthoz való kötődésétől, jártasságától. A balesetek elkerülésére ajánlott a védőfelszerelés – bukósisak, térd és könyökvédő – viselése – hallhattuk.