Hosszú volt az út a rangos elismerésig

Debrecen - A DVSE kiválósága nem számított arra, hogy megkapja a Szalay Iván-díjat.

Fekete Gergő, Konarik Ákos, Pető Attila, Tóth Gyula, Faragó Berta, Magyari Alda, Muzsnay Fanni, Petőváry Luca – négy tehetséges fiú, és leány vízilabdázó, összesen nyolc pólóreménység. Ők kapták idén a Szalay Iván-díjat, a legjobb utánpótláskorú játékosnak járó elismerést.

Az ifjú kiválóságokat pénteken délután a fővárosban köszöntötték. A díszebéddel egybekötött díjátadón az elismeréseket Kemény Ferenc, a Szalay Iván Alapítvány Kuratóriumának elnöke adta át a jeles sportolóknak. A kuratórium 1996 óta díjazza a legjobbakat, és többek közt olyan nagyszerű vízilabdázók kapták meg a kitüntetést, mint az olimpiai bajnok Hosnyánszky Norbert, Kis Gábor, Varga Dániel, Varga Dénes, vagy a világbajnok Bátori Bence, Bedő Krisztián, Hárai Balázs és Vámos Márton.

Egyre jobb lett

– Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen elismerésben részesülök, nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, ugyanakkor felemelő érzés volt. Idén rengeteget edzettem, és nagyon sokat fejlődtem – ebben keresem annak az okát, hogy miért kaphattam meg én is ezt a díjat. Jól megszervezett ünnepség volt, melyen jelen volt Kemény Dénes, és Fecsó bácsi (Kemény Ferenc – a szerk.) is, kinek kedves szavai és kézfogása hatalmas élmény marad számomra. Kemény Dénes a köszöntőjében kiemelte, egy díjnak az értékét és a presztízsét az is befolyásolja, hogy eddig kik kapták meg. Nos, a névsort elnézve remélem, hogy amikor öt-tíz év múlva megkapja valaki ezt a kitüntetést, már én is azok közé a nagy játékosok közé fogok tartozni, akikre most én felnézek – bizakodott boldogan Fekete Gergő.

– Évekig úsztam, majd 2009. szeptember 13-án volt egy pólós tagtoborzó a Debreceni Sportuszodában, melyen részt vettem, és olyan jól sikerült, hogy egy hét múlva már vízilabdázni jártam. Az elején nem ment túl jól a vízilabda, de mindig fejlődni akartam, és még többet vártam magamtól, mert azt vallom, hogy ha csinálok valamit, akkor azt tökéletesen, maximális odaadással tegyem. A kitartásomnak köszönhetően sokat fejlődtem, és idővel egyre sikeresebb játékos lettem utánpótlás szinten, melyben óriási segítségemre volt egy nagyon jó szakmai stáb, Miroslav Bajin és Sulc Andor, de sokat számított Varga Tamás és Kis István személye, illetve az is, hogy egyre több játéklehetőséget kaptam az OB I-ben.

Ami a jövőmet illeti, megegyeztem Becsky Istvánnal és a klubbal, így a továbbiakban is a szülővárosomban, Debrecenben folytatom a pályafutásomat.

A következő célom kijutni az 1998-as válogatottal a podgoricai világbajnokságra, és éremmel hazatérni Montenegró fővárosából – mondta a DVSE mindössze tizenhat esztendős reménysége.

Kiemelt tehetség

Becsky István, a DVSE elnöke bízik benne, sokáig „meg tudják tartani” egyik legnagyobb tehetségüket. – Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy debreceni nevelésű játékos is részesült ebben a nem mindennapi kitüntetésben. Köszönöm az edzőinek, és mindenkinek, aki ehhez a sikerhez hozzátett. Gergő egy kiemelt tehetség, de nem csak ő dolgozik rengeteget a sikerért, hanem a szülei is, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy fiuk csak a sportra koncentrálhasson – szerencsére több ilyen nagyszerű szülő is van a debreceni sportéletben, ami bizony példaértékű. Bízunk abban, hogy Gergő hosszútávon is a Debreceni Vízilabda Klubnál találja meg a számításait, és még nagyon sokáig folytatja nálunk a pályafutását. Kívánom neki, hogy idővel majd a felnőtt válogatottban is olyan szép karriert fusson be, mint amilyen az utánpótlásban már előirányzott – fogalmazott büszkén Becsky.

HBN–OLAHA