A lényeg: szeressünk élni

Debrecen - A cívisvárosi sportoló hamarosan mozgássérült testépítőversenyen mérettetik meg.

Miskolczi Csaba huszonöt esztendős web-programozó. Mániája a testépítés, egyre jobb formában van, jövőre versenyen kíván indulni. Imádja a munkáját, a tréningeket és elégedett az életével. Csaba születése óta mozgássérült.

Feküdt vagy edzett

A debreceni fiatalember egy orvosi műhiba következtében bénult le, születésekor oxigénhiány lépett föl az agyban. Ennek következtében megsérült a mozgásközpontja, úgynevezett spasztikus bénulást kapott, melynek lényege, hogy az izmok hozzá vannak tapadva a szalagokhoz. Ez az izommerevség sokáig teljesen meggátolta a mozgásban, ezért az is kétséges volt, hogy egyáltalán képes lesz-e járni. Mára azonban szívós munkával elérte, hogy mankóval közlekedik.

– Sokáig jártam gyógytornára, volt, hogy heti öt alkalommal, gyakorlatilag ebből következtek számomra a rendszeres súlyzós edzések. 2007-ben, egy műtét után fogtam „vasat” a kezembe először, hogy elősegítsem a rehabilitációt, s erősítsem az izmaimat. Időközben annyira megszerettem a sportot, hogy nem sokkal később felkerestem Kathi Bélát, a testépítő és erőemelő bajnokot, akivel elkezdtük a komolyabb edzéseket. Tőle tudtam meg, hogy létezik mozgássérült erőemelés, és mozgássérült szkander, ekkor szerettem bele az erősportokba. A Cutler Gym megnyitásakor már testépítésre váltottam és ez év elején gondoltunk egy nagyot, mi lenne, ha megpróbálnék végigvinni egy versenydiétát? Ez amolyan próbadiéta volt, hiszen nem tudtuk, a szervezetemre hogyan hat a szigorú étrend. Mivel én eleve nehezen mozgok, elképzelhető, mit éreztem, amikor a diétától minden erőm elszállt. Az utolsó héten már képtelen voltam kardioedzésekre, s mindenhová taxival mentem. Vagy otthon feküdtem, vagy itt voltam a teremben, a köztes időt pedig taxiban töltöttem – neveti el magát Csaba.

A hozzáértők úgy látták, jó formát sikerült hoznia, ezért elhatározta, jövőre elindul egy mozgássérültek számára meghirdetett versenyen, ahol igyekszik a mostaninál még komolyabb testet bemutatni. Ebben személyi edzője, Bohos Kornél lesz a segítségére.

Minden egyben

A sportoló rendkívül akaratos, ám életvidám fickó. – Szerintem én pszichiátriai eset vagyok, egyszerűen sosem tudtam elfogadni, hogy mozgássérült vagyok. Amikor tizenévesen igazán tudatosult bennem, hogy mi az ábra velem, pár hétig depresszió közeli állapotba kerültem, de éppen akkor akadtam össze Kathi Bélával. Nézegettem az erőemeléssel illetve testépítéssel foglakozó videókat, és szembesültem vele, hogy vannak olyan emberek, akik mozgáskorlátozottként is nagyok, erősek. Ez példaértékű volt számomra, én is olyan akartam lenni, mint ők. Úgy tekintek a célomra, mint egy hatalmas kihívásra, s ha másnak sikerült, akkor nekem is fog. Hála Istennek, úgy érzem, egyre sikeresebb vagyok ebben a műfajban – mondta Miskolczi Csaba, akinek a mindennapokra is van egy tuti receptje.

– Az élet minden területén számtalan akadályba ütközünk, egy a lényeg: nem szabad feladni! Lehet, másoknak ez egy óriási küzdelem, pedig mi, sérültek is ugyanúgy éljük a mindennapokat, tele kihívásokkal. A legfontosabb, hogy szeressük, amit csinálunk és szeressünk élni. Ha valakinek az a mindene, hogy lejár a konditerembe, vagy elmegy egy focimeccsre, akkor azt kell csinálnia. S nem azzal foglalkoznia, hogy ne adjisten mozgássérült, vagy egyéb hátrányai vannak a többiekkel szemben. Élni kell és a legtöbbet kihozni magunkból. Számomra minden egyben van, imádom a munkámat, mellette eljárhatok edzeni, s jókat tudok pihenni is. Mit is mondhatnék, elégedett vagyok az életemmel.

HBN-TN