Elhunyt Sóvágó Lajos, a DVSC egykori kitűnő hátvédje

Debrecen - Az 1947-ben Debrecenben született labdarúgó tizenegy éves korától a Loki „úttörőjében”, majd az ifijében nevelkedett, és már 1963 végén (még ifjúságiként) számításba vette őt a szakvezetés.

1965. januárban a felnőttekkel kezdte meg a felkészülést, a megyei bajnokságban hadakozó DVSC II-ből vitték fel az első csapathoz, és júliusban tagja lehetett annak az együttesnek, amelyik megnyerte a Vasutas Kupát. A döntőben a Szombathelyi Haladást verték meg 2:0-ra a piros-fehérek. 1965-ben meghívták a magyar ifjúsági válogatottba, ahol többek között olyan kiválóságokkal szerepelhetett együtt, mint Kocsis Lajos, Fazekas László vagy Szőke István. 1967 decemberében bevonult a Debreceni Honvéd Petőfi SE-be, ám 1970 elején a Debreceni Honvéd Bocskai SE-ből szerelt le, és igazolt vissza nevelőegyesületébe. (A katonák közben visszavették a korábbi nevüket, és a védővel a soraikban megnyerték az NB III-as bajnokságot.)

A társak és a szurkolók által Sónak becézett csupa szív harcos jobbhátvédként kezdte, később játszott beállóst és balhátvédet is, ha a szükség megkívánta. Gyors, kemény, határozott futballista volt, az a típus, aki nem egykönnyen ijed meg a saját árnyékától. Ettől függetlenül sportszerű játékra törekedett, nem szívesen és nem gyakran szabálytalankodott. Az 1972-ben a másodosztályban bronzérmet szerző Vasutasnak az egyik oszlopa volt, az idősebb generációhoz tartozó drukkerek sohasem felejtik el a legendás tizenegyet.

Sóvágó Lajos 1965-től 1976-ig közel 300 N B II-es és NB I/B-s mérkőzésen viselte szeretett klubja szerelését. 1976 és 1978 között a Hajdúszoboszlói Bocskait, majd 1978 és 1980 között a Debreceni Volánt szolgálta. A Volánból vonult vissza, ám levezetésként lelkesen kispályázott.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

HBN-SM