Ma is Bihardancsházát szolgálja

Kiss Gábor könyvei világában
Kiss Gábor könyvei világában - © Fotó: Péter Imre
Bihardancsháza – Hatvan éve kapott tanítói diplomát, de ma is hetente két délután a könyvek világát szeretteti a falubeliekkel.

Hatvan esztendő nagyon sok idő egy ember életében. Különösen sok egy kis falu tanítójának életében. A múlt és jelen szellemi lámpása mennyi embert indított el a betűvetés nehéz kezdésétől az életbe való kilépés percéig. És mint népművelő mennyi mindent adhatott a hosszú évtizedek alatt a kis falu lakóinak, mit jelentett életében a Bihardancsházán eltöltött hatvan esztendő.

Tanítani akart

Kiss Gábor egykori tanító már évtizedek óta a falu könyvtárosa is. Mint vallja, mindig azon az állásponton volt, hogy egy ilyen kis faluban csak sokrétű művelődési munkával lehet eredményt elérni.

– Az eltelt évtizedeim szép sikerek és persze kudarcok között teltek. Tanítványaim az iskolában és az életben is megállták a helyüket. Tizenkilenc évesen ismertem meg ezt a kopár bihari világot, amikor a tanító képesítő vizsga után ide helyeztek. Akkor még 510-en éltek itt, ötvenheten voltak a három tanerős iskolánk tanulói. Még meg sem melegedtem Dancsházán, máris behívtak katonának. Két és fél év után leszereltem, hazatértem tanítani. Az akkori korszak rendőrt akart belőlem nevelni. Rendőrtiszti iskolát ajánlottak többször is. De maradtam a tanításnál. 1964-ben népgazdasági érdekből négy évre Bihartordára helyeztek. Gyorsan szaladtak az évek, a helyi gyereklétszám leapadt, körzetesítésekre került sor. Bár mindig alsós osztályokat tanítottam, ezekben az időkben Nagyrábén ének tanításra is át kellett állnom. Kissé képzett énekszakosnak vallottam magam, hiszen tanítóképzős éveimtől hegedűn játszom.

Falusi mindenes

A könyvek könyvtári világába az akkori tanácselnök, Herceg Imre irányított 1976-ban. Reám bízta a falu két szekrényben tárolt 200 kötetes könyvtárát. Azokban az években sokat foglalkoztam a bihari írókkal, a körünkben élő Horváth Lajos parasztköltő és Sípos Károly lelkész költő munkásságával. Nagyot változott a világ azóta, ma 4 ezer 100 kötet és tíz féle hetilap várja könyvtárunkban az olvasókat. Bár községünk lakossága fogy, mint a megszegett kenyér, a könyvtári olvasók száma mégis gyarapszik…

Az egykori óvodai szolgálati lakás a falu mai könyvtára. Kiss Gábor egy héten két délután várja az olvasókat. De nemcsak könyvtáros, hanem a Lila akác nyugdíjas klub tagja, amolyan falusi mindenes. Rendezvények szervezője és segítője. Míg idősödő ujjai engedték, népi zenekarban is muzsikált. Ma már csak családi rendezvényeken veszi elő hangszerét. Néha a könyvtárban is felhangzik a hegedűszó. A falubeliek tudják, hogy gyakorol. Büszke díszpolgári címére, és a tanítói gyémánt diplomájára. Arra is, hogy megvásárolt egy felújításra váró öreg harmóniumot, melyen egykor szóbeszéd szerint Sárdy János is játszott. De feleségével leginkább családjukra büszkék. Boldogok, hogy ötvennégy éves házasságukból született leányuk és fiuk öt unokával ajándékozták meg őket.

– Péter Imre –



Püspökladány.
HAON.HU






hirdetés