360 fokos videó: a csirketelep, ahol buszok születnek

Polgár - Több mint száz jármű sorakozik a polgári csirketelepen.

Béke Antal őrültnek vallja magát. Na de azért nem kell egyből kényszerzubbonyt küldeni neki, csak egy nem mindennapi dologban találta meg önmagát.

Tóni a polgári csirketelepen tölti ideje nagy részét, ahol Ikarus buszokat gyűjt és újít fel.

Polgárról kiérve, a csirketelephez közeledve, nem kellett sokáig gondolkodnunk, hogy jó helyen járunk-e. Az út mellett egy hatalmas piros-fehér busz már messziről hirdette, hogy itt lesznek a többiek is. A telepen több mint száz jármű között barangoltunk, miközben az elmúlt évezredből megmaradt ikonikus járművek magasodtak mellettünk. S bár vannak olyanok, amiken a rozsda igencsak nagy területeket fogott, az idő vasfoga a gépek tekintélyét mégsem tudta megcsorbítani.

A csirkés betyárok

Bár mai napig megtartotta a hely a csirketelep nevet, baromfi nem rohangál a járművek alváza alatt. Az egykori tsz-létesítmény birtokbavétele után Tóniék mintegy figyelemfelhívóként tartották meg a nevet, sőt logójukban is szerepel a baromfi.

Tóni édesapja buszsofőr volt, így igen hamar belecsöppent ebbe a világba. Az első járműve azonban nem egy busz, hanem egy motor volt.

– Húsvéti pénzből vettem egy Verhovinát. A szocializmusban a járműszaküzletben volt egy Jawa motor, Danuvia stb., és egy Verhovina, az orosz segédmotor-kerékpár. Ha meglátom, még mindig a remegés fog el. Arra fel kellett készülni, hogy amennyit motoroztál vele, annyit kellett tolni is. A másodikat már az ebédpénzből vettem meg, az egy Danuvia volt. Ahogy a lehetőségek engedték, úgy jöttek a gépek, akkor még nem tudtam, hogy beteg vagyok – mesélte Tóni.

Újra repeszt a Rába

Az első busz, amit megvásárolt, egy Robur busz volt, ennek már 16 éve. A telepen sorakoznak a járművek, a műhelyben pedig folyik a munka, hiszen Tóni öt kollégájával felújítja a járműveket. Ottjártunkkor éppen a kék Ikarust szépítettek, kint pedig utolsó simításokat végeztek egy másik buszon. De dolgoztak már német megrendelőnek is, akinek egy 256-os Ikarusba leheltek újra életet a csirketelepiek.

Tóni büszkén mutatta meg azt az S16-os Rába kamiont is, amiből versenykamiont eszkábáltak.

– Ennek a története ott kezdődött, hogy 1987-ben a Hungaroringen megrendezték Magyarországon az első kamionversenyt, ilyen verdával csapatták a 80-as évek végén. Tavaly decemberben keresett fel egy kamionsofőr és egy újságíró, hogy elevenítsük fel ezt a dolgot. Egy halom roncs volt ez a kamion, másfél hektáron szétszedve, négy és fél hónap alatt újjáépítettük. Sokkal többet kaptunk tőle, mint amennyit vártunk, a teljesítménye kétszer nagyobb lett, hatalmas nyomatékkal bír. Ezeken túl pedig sok embernek szerez örömet – elevenítette fel Tóni a kamion történetét a vezetőülésen.

Egy kis járatás után el is indultunk a Rábával, amit idén még néhány hegyi versenyen megtúráztatnak.

Tóni szerint ehhez egy élet is kevés

A sorakozó Ikarusok mindegyikét jól ismeri, s ahogy elmentünk mellettük, már hallhattuk is, melyiknek mi a különlegessége. Van olyan busz, ami Lipcséből érkezett Tónihoz, de van 543-as Ikarus, a 256-os ibusz-os kocsit pedig többször vitték volna már a vastelepre, de sikerült utolérniük és megmenteniük. Egy korai 256-ost örökölt, egy másikat pedig Ausztriából hoztak megújulni Polgárra, mely eredetileg postabusz volt.

Alkatrészt találni ezekhez a járművekhez már nagyon nehéz, van, amit le kell másolniuk. De megéri. Tónit már jól ismerik, szólnak neki, ha egy buszt kivonnak a forgalomból. Van még egy-két ritkaság, amit szeretne magáénak tudni, elszántságát látván várhatóan ezek a darabok is a csirketelepen kötnek ki majd.

– Ehhez egy élet kevés. Csak hat szöget meg egy koporsót viszel magaddal, ezt nem magamnak csinálom, hanem az utókornak. Ez sokkal több annál, hogy itt bohóckodunk – vallja a csirketelepi, „tudatos őrült”.

- Kiss Dóra -