Biztos, hogy saját lakásra van szükség? - Meglepő szempontokat is mérlegelnek a fiatalok

Debrecen - A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, bár országrészenként jelentősek a különbségek. Míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához. Érdemesebb inkább bérelni?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint az elmúlt év decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A rendszerváltás óta eltelt évtizedek demográfiai változásai már a lakásvásárlási szokásokra is hatással vannak. A magyar anyák ma átlagosan 28-29 évesen hozzák világra első gyermeküket, a nagycsaládossá válás ideje a szülők késő harmincas éveire tehető. Az utóbbi idők intézkedéseinek hatása még nem ismert, de a várakozások szerint előbbre hozza a gyermekvállalást. A nagyobb lakások iránti keresletnövekedés ugyanakkor a 40–49 éves korosztály növekvő ingatlan-alapterület igényeinek köszönhető. Ők azok is, akik (stabil egzisztenciával) lakásvásárlásra többet tudnak fordítani, átlagosan és jellemzően 24,6 millió forintot.

Miként döntenek?

Ennél a korosztálynál jóval kompromisszumkészebb a fiatal korcsoport. Közismert, hogy az alacsonyabb ár miatt ők részben a rosszabb állapotú, alacsonyabb árú, előnytelenebb elhelyezkedésű ingatlanok közül válogatnak, lehetőleg elérhető távolságra a nyüzsgő belvárostól. A különbség Budapest és vidék között azonban óriási: akár 13-14 millió forint is lehet a differencia a kis életkezdő lakások között. Persze nem mindenki akar feltétlenül saját lakást. A nyelvtanár Katalin és a zenész Béla például a fővárosban élnek albérletben, és eszük ágában sincs otthonteremtés címszó alatt nyakig eladósodni.

Sodorjon bárhová az élet, én a világ bármely pontján nyelvtanár leszek, Béci pedig zenész. Sokszor megbeszéltük már, és mindig ugyanarra jutottunk: a saját lakás, a röghöz kötés csak beszűkítené a mozgásterünket”

– így a lány.

„Észrevétlenül ez fontos Y generációs kérdéssé vált. Minden ötödik költözés célja az önállósodás, ami a fiataloknak rendkívül fontos. Ők azok, akik bérlésben is sokkal szívesebben gondolkodnak, miközben például Magyarországon a sikeres életkezdés fokmérője a saját ingatlantulajdon. Az adásvételeknek is jelentős részét teszik ki a kislakás-vásárlások, márpedig ezek nagyon árérzékeny alkuk” – értékelt Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Ami az elhelyezkedést illeti, megítélése szerint kalkuláció kérdése, de például egy féláron vásárolt, központtól távolabbi ingatlannal a távolság miatt utazásra költött összegnek akár a többszöröse is megspórolható.

Segíteni az unokának

A kisebb lakások a népszerűek a senior korcsoportban is, akiknek a méret mellett a jó közlekedés, a felújított állapotú ingatlan a fontos. A 65 évesnél idősebb párok harmada, az egyedülállók több mint fele költözik a korábbinál kisebb értékű és kisebb alapterületű ingatlanba. A 79 éves István és a felesége például nemcsak azért akarnak szabadulni az emeletes házuktól, mert nem bírnak már a kerttel, és a lépcsőzés is nehezükre esik, hanem, hogy az árkülönbözetből a két unokájuk otthonteremtéséhez is lendületet adjanak. Ez azonban (mármint a nagyobbat kisebbre csere) nem feltétlen jelent olcsó vételárat: míg vidéken 8-10 millió forintért, a fővárosban átlag 20 millióért vásárol magának ingatlant a 60 év feletti korosztály.

Ami a jövőbeli kilátásokat illeti, a hazai lakáspiac dinamikus növekedése mérséklődő tempóban, de tovább folytatódik az év hátralévő részében is. Elemzők szerint a forgalom volumene nem csökken, tavaly például 146 ezer lakás talált gazdára, amely már megközelíti a 2008-as gazdasági válság előtti évek adatait. Jövőre pedig akár 170 ezer tranzakció is lehet a piacon – vélik a hozzáértők.

Az övé kell, hogy legyen…

Magyarországon hagyománya van annak, hogy a családok legkomolyabb vagyontárgya a saját otthonuk. Erre utal a KSH felmérése, melyből kiderült, hogy a lakott lakások 98 százaléka tavaly magántulajdonban volt. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban ugyan az átlagosnál valamivel nagyobb a nem magántulajdonú lakások részesedése, arányuk azonban még Budapesten is elhanyagolható (3,3 százalék). A legutóbbi összeíráskor a lakók 90 százaléka tulajdonosként, 8,3 százaléka bérlőként, 1,4 százalék pedig más jogcímen tartózkodott a lakásban. Ez azonban az Y generáció színre lépésével változni fog, hiszen a mai fiatalok már közel sem ragaszkodnak ahhoz, hogy a lakás, amiben élnek, a nevükön is legyen.

HBN–PA

[related-post post_id="3615072"]

[related-post post_id="3615333"]