Pályázni csak szépen

Pályázni csak szépen
© Illusztráció: Getty Images
Pályázni, pályázni és harmadszor is pályázni! Igazi varázsszóvá nőtte ki magát a pénzhez jutásnak ez a módszere. Nem, nem lehet csak úgy megkapni a támogatást, be kell vetni apait, anyait. Bár, ha ünneprontó akarnék lenni, azt mondanám: már akiknek. Dankó Mihály jegyzete.

Igen, van ennek a módinak néhány hibája, például sokszor nem arra kellene égetően a pénz, amire éppen kiírják a pályázatot, vagy esetleg aki közel van a tűzhöz, az „jobban melegszik”. Mindegy, ez van, ezt kell szeretni. El kell fogadniuk az önkormányzatoknak, mert ha kicsit nagyobbat akarnak lépni, minden „külső” pénz jól jön. Feladat pedig ezer, nőnek az igények, és bizony sokszor szorítanak a választási ígéretek is. A helyi erőforrás pedig a legtöbb helyen szinte csak a napi megélhetésre elég. Szóval örüljünk, most is!

Én azért szeretném felhívni az illetékesek figyelmét egy elterjedő rossz gyakorlatra. Manapság a pályázatírás komoly, nyereséges üzletággá vált. Egy nyertes a sikerdíjból jelentős összeghez jut. No, itt aztán rengeteg huncutság is előfordulhat. Sajnos, egyre több helyen tapasztaljuk, hogy van, aki nem bíz semmit a véletlenre. Már úgy jön az érintett önkormányzathoz, hogy megvan, ki írja, ki tervezi, ki az, aki kivitelezi az elképzeléseket. Rossz az, aki rosszat feltételez! – tartja a mondás. De ezzel előfordulhat, hogy az ország másik végéről jönnek az „álmok megvalósítói”, holott helyben is lenne rá cég, ember. Csak valahogy ő nem nyerhet. Vagy összeteheti a két kezét, ha mint alvállalkozó hozzájuthat egy kis morzsához.

Tervezhetőség és kiszámíthatóság! – hangsúlyozta egyik polgármester ismerősöm. Nem kérnek ők úri kegyet, de azt sem szeretnék megélni, hogy járni jár, csak nem jut!

Dankó Mihály

 








hirdetés