A török elnök Benjámin Netanjahut tette felelőssé az iráni támadásért

Josep Borrell: az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén

Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.

Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.

– hívta fel a figyelmet a főképviselő.  

Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.

Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”  

– húzta alá.

Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.

A török elnök Benjámin Netanjahut tette felelőssé az iráni támadásért

Egyedül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és „vérengző kormánya” felelős az Izrael elleni iráni támadásért – jelentette ki kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök.

– hangoztatta Erdogan a török kabinet ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.

A török államfő szerint újabb regionális konfliktusok lehetségesek, amíg folytatódik „a kegyetlenség és népirtás” a Gázai övezetben, s felszólította a konfliktus szereplőit, hogy józan ésszel cselekedjenek.

Erdogan egyben bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az izraeli csapást az Iszlám Köztársaság damaszkuszi diplomáciai képviselete ellen nem.

Sunak a helyzet további eszkalációjának elkerülésére szólította fel Netanjahut

Az iráni támadás után kialakult helyzet még további eszkalációjának elkerülésére szólította fel kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt.

Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette. 

A brit kormányfő kifejtette azt is, hogy Irán a támadással súlyosan elszámította magát, és egyre inkább elszigetelődik a világban.

A konzervatív párti brit miniszterelnök elmondta azt is a telefonbeszélgetésben, hogy a hét vezető globális ipari hatalom csoportja (G7) összehangolt diplomáciai válaszlépéseken dolgozik.

Sunak kifejtette ugyanakkor azt is az izraeli miniszterelnöknek, hogy senkinek nem áll érdekében a kialakult helyzet jelentős további eszkalációja, mivel ez csak tovább rontaná a Közel-Kelet amúgy is rossz biztonsági helyzetét.

– fogalmazott a Downing Street szóvivőjének idézete szerint a brit kormányfő.

London az utóbbi napokban többször is egyértelműen Izrael tudtára adta, hogy nem pártolná az Irán elleni válaszcsapást.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell az iráni támadásra, Nagy-Britannia azonban arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.

Cameron szerint London éppen ezért azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót, és a brit kormány nem is támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Az izraeli miniszterelnökkel tartott kedd esti telefonos megbeszélésen a brit kormányfő mélységes aggályainak adott hangot a mélyülő gázai humanitárius válsággal kapcsolatban.

A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak kifejtette: Nagy-Britannia azt szeretné, hogy igen komoly léptékben javuljon a Gázai övezet hozzáférése a létfontosságú külső segélyekhez.

Sunak felszólította Netanjahut arra is, hogy Izrael a lehető leghamarabb nyisson meg új segélyszállítási útvonalakat.

Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága 

A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.

Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. 

Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.

A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.

Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.

Pedro Sánchez: Palesztina elismerése vezethet tartós békéhez a Közel-Keleten

A Közel-Kelet a szakadék széléhez közeledik, Palesztina elismerése pedig tartós békéhez vezethet a térségben – mondta, Pedro Sánchez spanyol kormányfő kedden Ljubljanában, Robert Golob szlovén kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. 

Kiemelte: többféle utat lehet követni, az egyik a helyzet eszkalálódása, a másik pedig a nemzetközi elismerés és a diplomácia. Golob szerint Palesztina elismerése csak az egyik olyan lépés, amely hozzájárulhat a gázai nép szenvedéseinek enyhítéséhez. „De biztosan nem az egyetlen, és nem is lesz elegendő” – mondta. 

Rámutatott: 

ugyanakkor időkeretekről szándékosan nem akart beszélni. 

Nem csak Madridon és Ljubljanán múlik, más tényező is van, például ENSZ Biztonsági Tanácsának közelgő szavazása arról, hogy a palesztin állam a világszervezet teljes jogú tagja lehessen – húzta alá. 

Erre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben kijelentették: készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent és a körülmények is megfelelőek”. 

Abban is egyetértettek, hogy

Palesztina 1988. november 15-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet tavaly júniusig az ENSZ 193 tagállamából 139 ismert el. Palesztina ENSZ-megfigyelői státusszal rendelkezik, de nem tagja a világszervezetnek.

Izrael berlini nagykövete iráni katonai létesítmények elleni csapásokra figyelmeztetett

Izrael berlini nagykövete iráni katonai létesítményekkel szembeni csapásokra figyelmeztetett az Iszlám Köztársaság zsidó állam elleni masszív drón- és rakétatámadása nyomán. 

Prosor a német Welt TV hírtelevíziónak nyilatkozva kedden kijelentette, hogy

Az izraeli válasz „a mollák és ajatollahok katonai létesítményei ellen irányul majd” – húzta alá a nagykövet. 

A diplomata hangsúlyozta: Izraelnek választ kell adnia a történtekre, s úgy fogalmazott, fontos a régió számára, hogy „nagyon egyértelmű” legyen ez az elrettentés. 

Prosor ugyanakkor nem bocsátkozott e tekintetben részletekbe. „Mikor, hol és hogyan, erről a háborús kabinetnek kell döntenie” – tette hozzá. 

Mint mondta, Izrael ugyan hallgat barátaira, de reagálnia kell Irán nem provokált támadására, amelyben több mint 300 rakétát lőtt ki „izraeli civilek megölésének céljával”. 

A vasárnapra virradóra történt masszív drón- és rakétacsapást Izrael és szövetségesei nagyrészt képesek voltak elhárítani. Irán állítása szerint mindez megtorlás volt, amiért Izrael április elsején csapást mért a damaszkuszi iráni konzulátusra többeket megölve, köztük két iráni tábornokot és öt másik tisztet.

A kneszettől kérnek segítséget az október 7-i technofesztivál túlélői

A Gázai övezet mellett tartott, tavaly október 7-i technofesztivál túlélői állami segítséget kértek kedden a kneszetben az izraeli állami számvevőszék meghallgatásán – jelentette az izraeli parlamentből, a kneszetből sugárzó televíziós csatorna. 

A túlélők kedden a kneszetben az aznap átélt súlyos traumákról beszéltek, azóta is tartó nehézségeikről, és az izraeli állami hatóságok bürokratikus és merev viselkedéséről. 

Gay Ben Simon, az egyik túlélő a nagyszámú öngyilkosságra hívta fel a figyelmet. „És ennél sokkal többen pszichiátriai kényszer-gyógykezelés alatt állnak zárt intézményekben. Sok barátom képtelen felkelni az ágyból” – közölte. 

– folytatta. „Ezeket a dolgokat érzelmileg fel kell dolgozni, hullámokban jönnek, az ember szervezete nem tudja, hogyan kell ilyen mennyiséget elviselni, különösen mindazzal együtt, ami most az adott ütemben az országban történik” – tette hozzá. 

Egy másik túlélő arról beszélt, hogy csak pszichológusa segítségének köszönheti, hogy életben van, és még most is naponta átlagosan csak két órát tud aludni.

Egyelőre nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén

Nem nyitják meg az izraeli pavilont az idei Velencei Biennálén egészen addig, amíg nem sikerül tűzszünetet kötni a Gázai övezetben háborúzó izraeli hadseregnek és a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek, illetve megállapodás nem születik az övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon engedéséről – jelentette be kedden Ruth Patir, az Izraelt képviselő művész a pavilon kurátoraival közösen. 

A nemzetközi kulturális élet kiemelkedő rendezvénye szombaton kezdődik Velencében, és egészen november végéig látogatható. A The New York Times című amerikai lap jelentése szerint a helyszínen az izraeli pavilon bejáratára is kifüggesztették a nyitás elhalasztását. Tamar Margalit kurátor közlése szerint Patir egyik videója látható lesz a zárt pavilon ablakán keresztül. 

Ruth Patir a honlapján kifejtette: 

Szavai szerint nem kulturális bojkottról van szó, hanem így akarják felemelni a hangjukat és követelni az azonnali tűzszünetet és a foglyok kiszabadítását. 

„Ha már egy ilyen kiemelkedő megjelenési lehetőséget kaptam, akkor azt akarom, hogy jelentősége legyen” – írta a művész az Instagramon, hozzátéve, úgy érzi, ez most nem a megfelelő idő a művészetre. 

Február végén az ANGA nevű művészeti kollektíva petíciót indított, amelyben Izrael kizárását szorgalmazták a Velencei Biennáléról a Gázai övezeti háború miatt. A kezdeményezők azt hangoztatták: 

A nyílt levelet mára több mint 23 ezren írták alá, köztük művészek, kurátorok és múzeumigazgatók. 

Korábban Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter határozottan kiállt Izrael részvétele mellett. Februári közleményében a tárcavezető leszögezte, hogy Izraelnek „nemcsak joga van művészei alkotásainak bemutatásához, hanem kötelessége is, hogy tanúságot szolgáltasson”, miután „könyörtelen terroristák” támadtak rá a népére. 

Geopolitikai megfontolások korábban is szerepet játszottak a Velencei Biennálé történetében: a szervezők kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságot annak apartheid politikája miatt. Két évvel ezelőtt orosz művészek lemondták részvételüket, hogy így tiltakozzanak Moszkva Ukrajnával szemben indított háborúja ellen. Az idei rendezvényre pedig Oroszország nem is jelezte részvételi szándékát.

Az ENSZ felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a telepesek támadásainak támogatásával Ciszjordániában

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala kedden felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a telepesek támadásainak támogatásával Ciszjordániában, ahol elszaporodtak az ilyen incidensek a gázai övezeti Hamász terrorszervezet október 7-i összehangolt támadása óta Izrael déli térségei ellen. 

A világszervezet felszólításának előzménye, hogy 

„Izraelnek, mint megszálló erőnek, minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy visszaállítsa, illetve a lehető legnagyobb mértékben biztosítsa a közbiztonságot és a rendet a megszállt Ciszjordániában” – jelentette ki Ravina Samdaszáni, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője. 

– mondta. 

„Az izraeli biztonsági erőknek haladéktalanul fel kell hagyniuk az aktív részvétellel a palesztinok elleni támadásokban, illetve azok támogatásában” – mondta. 

Samdaszáni mélyen aggasztónak nevezte az erőszak elmérgesedését Ciszjordániában. 

Palesztin egészségügyi források szerint a gázai övezeti háborúban több mint 33 ezren vesztették életüket, míg Ciszjordániában legalább 466-an az izraeli hadsereg, vagy a telepesek erőszakcselekményei következtében.

Pakisztán és Szaúd-Arábia azonnali tűzszünetet sürget

A Gázai övezetben azonnali tűzszünetre és a humanitárius segélyszállítmányok akadálytalan bejutásának biztosítására szólított fel a pakisztáni és a szaúdi külügyminiszter kedden. 

Feiszal bin Farhán Ál Szaúd iszlámábádi látogatásán azt mondta,

„Ma már arról beszélünk, hogy éhínség fenyegeti a Gázai övezetet. Elfogadhatatlan, hogy emberek azért haljanak éhen, mert a humanitárius segítséget nem lehet eljuttatni hozzájuk” – mondta a szaúdi külügyminiszter. 

Bár az Izrael ellen végrehajtott múlt hét végi iráni támadást konkrétan nem említette, úgy fogalmazott, hogy „így is instabil a helyzet a régióban, és a gázai humanitárius katasztrófa miatt már felbolydult a térség. Nincs szükségünk több konfliktusra, ezért mindenkinek elsősorban a deeszkalációra kellene törekedni”. 

Muhammad Isak Dár pakisztáni külügyminiszter

Iszlámábádban Sehbaz Sarif pakisztáni kormányfő is fogadta a szaúdi külügyminisztert, és a megbeszélésen azt szorgalmazta, hogy a két ország fonja szorosabbra az együttműködést, és Rijád támogassa Pakisztánt még több beruházással – állt a pakisztáni kormány közleményében. 

Múlt héten Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is találkozott. A szaúdi trónörökös a tanácskozáson biztosította Pakisztánt arról, hogy Rijád 5 milliárd dolláros beruházást tervez Pakisztánban. 

Tavaly júliusban Szaúd-Arábia 2 milliárd dollárt helyezett el a pakisztáni központi banknál, hogy fokozza az ország devizatartalékát. 

ENSZ: több ezer édesanya is meghalt a gázai harcok során, 19 ezer gyerek maradt árván

A jelenlegi gázai fegyveres konfliktus halálos áldozatai között több mint hatezer édesanya volt az ENSZ nők jogaival foglalkozó szervezetének keddi közleménye szerint, melyben hozzátették, hogy az októberben kirobbant konfliktus nyomán már 8000 nő vesztette el férjét és 19 ezer gyerek maradt árván. 

Egyiptomban tartott videókonferenciáján Susanne Mikhail Eldhagen, a szervezet arab országokért felelős irodavezetője aláhúzta, hogy 

Eldhagen elmondta, hogy bár az élelmiszerhiány az egész Gázai övezetet rendkívül súlyosan érinti, a helyzet különösen szívszorító a frissen szült nők és szoptatós anyák körében. 

„Rengeteg nő víz és érzéstelenítés nélkül kénytelen világra hozni gyermekét, emiatt pedig nőtt a nemi szerveket érintő megbetegedések és a húgyúti fertőzések száma is” – magyarázta. 

A videókonferencián felszólalt a Gázai övezetből nemrég visszatért Tess Ingram, az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) szóvivője is, aki a konfliktusban megsebesült gyerekek nagy számára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, 

Aláhúzta: az övezet lakosságának a fele gyermek, így elkerülhetetlenül veszélyben vannak az izraeli hadsereg műveletei során. 

 – szögezte le. 

A gázai egészségügyi minisztérium keddi közlése szerint a háború kezdete óta már több mint 33 800 ember vesztette életét a harcokban. Az utóbbi 24 órában a tárca 46 halottról és 110 sebesültről tud. 

Izraeli szóvivő: a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak a hadműveletek

Mindkét palesztin területen, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is folytatódtak az izraeli katonai műveletek kedden – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője.

A hadsereg Gázában maradt hadosztálya az övezet középső részén, Nuszeirat menekülttábor környékén az elmúlt napon megölt több, az iszlamista szervezetekhez tartozó, az izraeli erőkhöz közeledő fegyverest – tette hozzá.

Ugyanebben az övezetben, Dzsenínben elfogtak öt, Hable faluban pedig négy körözöttet, és találtak egy M4-es géppuskát. A Hamász terrorszervezet elleni izraeli háború október 7-i kezdete óta 3700 terrortevékenységgel gyanúsított palesztint vettek őrizetbe, akik közül mintegy 1600-an a Hamászhoz kötődnek.

A hadsereg kedden azt is bejelentette, hogy kiber- és technológiai egységeinek, valamint az északi parancsnokság hadműveleti egységeinek részvételével hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlatot néhány nappal a hétvégi iráni drón- és rakétatámadás utánra időzítették, amikor Izrael ellentámadási lehetőségeket fontolgat Irán ellen, és ezek egy része a kiberterületen történhet.

Az EasyJet légitársaság kedden bejelentette, hogy októberig felfüggeszti izraeli működését.

Iráni külügyminiszter-helyettes: Teherán azonnal, „eddig soha nem használt” fegyverekkel torolna meg egy ellene intézett támadást

Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában, melyet a Mehr iráni félhivatalos hírügynökség szemlézett.

„Ez alkalommal nem lenne 12 napjuk várni”– jelentette ki Ali Bakeri Káni arra utalva, hogy a szombat éjjel Izrael ellen intézett iráni drón-és rakétatámadást a teheráni vezetés Izrael Irán damaszkuszi konzulátusa ellen 12 nappal korábban, április 1-jén elkövetett légicsapásával indokolta.

„Minden eshetőségre van forgatókönyvünk” – fogalmazott.

Herci Halevi izraeli vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

 – szögezte le ugyancsak hétfő este Ebrahim Raiszi iráni elnök Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel folytatott telefonos egyeztetésén, melyen a többi között a gázai fegyveres konfliktus is szóba került.

Mindeközben Abolfazl Sekarcsi, a fegyveres erők szóvivője, akit a Taszním félhivatalos iráni hírügynökség idézett, figyelmeztette a nyugati országokat – név szerint említve az Egyesült Államokat, Franciaországot és Németországot –, hogy nem hagyja válaszlépés nélkül, „ha átlépnek egy határt az Izraelnek nyújtott támogatásban”.

„Irán bebizonyította, hogy nem agresszor, nem akarja a háborút szítani; de levágja a lábát bármely agresszornak” – fogalmazott a szóvivő.

– tette hozzá.

Aggódik a NAÜ, hogy Izrael megtámadja az iráni nukleáris létesítményeket

Aggódik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) amiatt, hogy Izrael megtámadja az iráni atomenergiai létesítményeket – derül ki Rafael Grossi NAÜ-főigazgató hétfői New York-i nyilatkozatából.

Irán az elmúlt hétvégén több mint 300 drónnal és rakétákkal támadást hajtott végre Izrael ellen. A támadóeszközök nagy részét Izrael szerint még az országhatáron kívül sikeresen hatástalanították. Izrael megtorló akcióval fenyegetőzik, Herci Halevi vezérkari főnök hétfőn megerősítette, hogy mindenképpen válaszolni fognak a támadásra.

 – közölte Grossi, és „abszolút visszafogottságra” szólította az érintetteket.

A vizsgálatok várhatóan kedden folytatódnak – jelentette ki.

Irán kitart azon állítása mellett, hogy nukleáris programja teljességgel békés szándékú, mindazonáltal a Nyugat többször is megvádolta azzal, hogy egyebek között atombomba előállításán dolgozik.

Kínai külügyminiszter: Irán képes felelősen kezelni a közel-keleti régióban kialakult helyzetet

Kína meggyőződése, hogy Irán nem szítja továbbá a közel-keleti régióban dúló feszültséget és képes felelősen kezelni a helyzetet, miközben őrzi szuverenitását – szögezte le Vang Ji kínai külügyminiszter iráni hivatali partnerével, Hosszein Amirabdollahiánnal folytatott telefonbeszélgetésén.

Irán szombat éjjel intézett drón-és rakétatámadást Izrael ellen, a művelet Teherán szerint válasz volt Izraelnek a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására.

Vang Ji az iráni akcióval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az korlátozott volt és önvédelmi célokat szolgált, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte a konzulátus elleni izraeli csapást.

Az iráni vezetés korábban „szükségesnek és arányosnak” nevezte az Izrael elleni támadást, mely ellen felemelte a szavát a többi között az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is, a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU) pedig újabb, Teherán elleni szankciókat helyezett kilátásba.

Ál Szaúd reményét fejezte ki, hogy Kína tevőleges és fontos szerepet vállal majd e tekintetben, hozzátéve, hogy a királyság kész bővíteni a kommunikációs csatornákat Kínával „az azonnali és feltétel nélküli” gázai tűzszünet érdekében.

A gázai fegyveres konfliktus októberi kezdete óta Peking többször hangoztatta, „kész támogatni a palesztin nép igazságos ügyét”, valamint a kétállami megoldás mellett szállt síkra, továbbá „mély megdöbbenését” fejezte ki az izraeli hadsereg gázai civilek elleni támadásai miatt.

A Közel-Kelet stabilitásának fontosságára figyelmeztetett az amerikai védelmi miniszter

Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította Izraelt az iráni drón- és rakétatámadás után az amerikai védelmi miniszter, de egyúttal felhívta a figyelmet a Közel-Kelet stabilitásának fontosságára, illetve arra is, hogy elejét kell venni a konfliktus továbbterjedésének.

Tárcájának tájékoztatása szerint Lloyd Austin hétfőn több közel-keleti és európai partnerével folytatott telefonbeszélgetést, köztük Joáv Galant izraeli és Boris Pistorius német védelmi miniszterrel, valamint a bahreini és a katari kormányzat tagjaival.

Galanttal tárgyalva hozzáfűzte, hogy Washington stratégiai célként kezeli a Közel-Kelet stabilitását.

A hétfői eseményekről itt olvashat: