Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.26. 11:44

Szijjártó Péter: szeretnénk, ha Európa elismerné Izrael jogát az önvédelemre

Az izraeli–palesztin háború 112. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraelt támogató tüntetés Londonban 2024. január 14-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Frank Augstein

A Hamász októberi terrortámadásában való részvétellel gyanúsítják egy ENSZ-ügynökség munkatársait, a szervezet vizsgálatot indított 

Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) az izraeli hatóságok tájékoztatása alapján vizsgálatot indított több munkatársával szemben azok feltételezett részvétele miatt a palesztin Hamász október 7-i, izraeli célpontok elleni terrortámadásában – tudatta pénteken a nemzetközi szervezet.

Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója közölte, hogy azonnali hatállyal felbontotta az UNRWA inkriminált munkatársainak szerződését, valamint vizsgálatot rendelt el „az igazság haladéktalan kiderítése érdekében”.

„Ezek a megdöbbentő vádak akkor merülnek fel, amikor a Gázai övezetben több mint kétmillió ember függ az ügynökség által a háború kezdete óta nyújtott életmentő segítségtől”

 – hangsúlyozta.

LAZZARINI, Philippe
Philippe Lazzarini, az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) főigazgatója
Fotó: Ludovic Marin / Forrás: MTI/EPA/AFP / POOL

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő a hírre reagálva kijelentette: az Európai Uniót rendkívüli módon aggasztják a nemzetközi közösség, köztük az EU fontos partnerét, a palesztin menekültek támogatásában hosszú évek óta létfontosságú szerepet betöltő segélyszervezetet ért vádak.

Elvárjuk, hogy a szervezet teljes átláthatóságot biztosítson a vádakkal kapcsolatban, és azonnali intézkedéseket hozzon az érintett személyzettel szemben. Az Európai Bizottság levonja a tanulságokat a vizsgálat eredménye alapján, és értékelni fogja a további lépések megtételének szükségességét

– fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

Hozzáfűzte: 

az EU a leghatározottabban elítéli a Hamász terroristáinak Izrael elleni támadásait.

Az UNRWA, amelynek legnagyobb adományozói 2022-ben az Egyesült Államok, Németország, az Európai Unió és Svédország voltak, az elmúlt hetekben többször közölte, hogy a Gázai övezetben élők humanitárius segélyezését szolgáló képessége az összeomlás szélén áll.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pénteken cáfolta azokat az izraeli vádakat, amelyek szerint a WHO is összejátszott volna a Hamásszal.

TEDROSZ, Adhanom Gebrejeszusz
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója 
Fotó: Martin Divisek / Forrás: MTI/EPA

A WHO végrehajtó tanácsának előző napi ülésén Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete azzal vádolta meg az iszlamista palesztin szervezetet, hogy „előre kitervelt stratégia keretében militarizálta a Gázai övezet teljes polgári zónáját”.

Tagadhatatlan tényekről van szó, amelyekről a WHO számos esetben inkább nem vesz tudomást. Nem inkompetenciáról van szó, hanem összejátszásról

– mondta a nagykövet.

Meirav Eilon Sahar izraeli nagykövet
Fotó: AFP

Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy kihasználva a háborúra vonatkozó törvényekben az egészségügyi létesítmények számára előírt különleges védelmet, támadások végrehajtásához használja fel a kórházakat, álcázza az alagutakat és a fegyvereket. Ezt a Hamász tagadja.

Az izraeli nagykövet szerint „a WHO tudta, hogy a túszokat kórházakban tartják fogva, és terroristák is vannak bennük”.

„Akkor is, amikor konkrét bizonyítékokat nyújtottunk át arra vonatkozóan, hogy mi folyik a föld alatt és a felszínen, fegyverek, főhadiszállások, zárt helyiségek vannak ott, a WHO inkább szemet hunyt, veszélyeztetve azokat, akiket meg kellene védenie” – mondta a nagykövet.

Az izraeli nagykövet vádjaira reagálva Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz az X mikroblog portálon kiemelte: „Az ilyen hamis állítások előítéletesek, és veszélybe sodorhatják a dolgozóinkat, aki az életüket kockáztatják, hogy segítsenek a rászorulókon”.

„Az ENSZ szervezeteként pártatlanok vagyunk, és mindenki egészségének és jólétének érdekében dolgozunk” –tette hozzá a WHO főigazgatója.

December 21-én Richard Peeperkorn, a WHO-nak a megszállva tartott palesztin területekre akkreditált képviselője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a szervezetnek „nincs módjában ellenőrizni, hogyan használják az egyes kórházakat”.

„A WHO szerepe, hogy ellenőrizzen, elemezzen és jelentsen. (...) Nem vagyunk vizsgálati szerv” – mondta a képviselő.

Szijjártó Péter a The Jerusalem Postnak: szeretnénk, ha Európa elismerné Izrael jogát az önvédelemre

A magyar kormány Izrael mellett áll, azt szeretné, ha Európa kiállna és elismerné a zsidó állam jogát arra, hogy megvédje magát – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a The Jerusalem Post című izraeli lapnak adott, pénteken megjelent interjújában.

Sajnos, azt tapasztalom, hogy amikor a nemzetközi politikai színtéren a jelenlegi gázai konfliktus kérdését tárgyalják, valahogy elfelejtik, hogyan kezdődött

– mondta a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy csaknem négy hónap telt el a gázai fegyveres konfliktus kezdete óta, ami „hosszú idő, de nem lehet elég hosszú ahhoz, hogy mindannyian elfelejtsük” a Hamász október 7-i vérengzését – mondta.

SZIJJÁRTÓ Péter; BLANÁR, Juraj
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 
Fotó: Balogh Zoltán / Forrás: MTI

Magyarország számára az izraeli hadsereg Hamász elleni katonai akciója „terrorellenes művelet”, amelynek sikere nemcsak izraeli, hanem globális érdek is, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen támadásra sehol a világon ne kerülhessen sor a jövőben – mondta.

Magyarország ezért azok közé az országok közé tartozik, amelyek tiltakoztak a Dél-afrikai Köztársaságnak a hágai Nemzetközi Bírósághoz beadott kérelme ellen, amely annak megállapítását kérte, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben

– emlékeztetett.

Szijjártó Péter szerint a népírtás vádja „képtelenség”, és Magyarország kiáll Izrael mellett minden „kiegyensúlyozatlan és igazságtalan” nemzetközi fellépéssel szemben. 

Rámutatott: Magyarország a Hamász október 7-i támadása által közvetlenül érintett országok egyike, mivel négy magyar-izraeli kettős állampolgár is volt azok között, akiket aznap reggel foglyul ejtettek, egy pedig a támadás során életét vesztette. Hármat azóta szabadon engedtek, egy kétgyermekes családapát azonban még fogva tartanak Gázában.

A magyar diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy a túszok szabadon bocsátása érdekében tárgyalt Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszterrel, valamint az ügyben közvetítői szerepet folyató katari diplomatákkal is.

Úgy gondolom, az egész nemzetközi közösségnek nemcsak politikai, hanem erkölcsi kötelessége is megfelelő nyomást gyakorolni a Hamászra, hogy engedje szabadon az összes túszt, feltétel nélkül és azonnal

– hangsúlyozta.

A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU és Izrael kapcsolata mindig is „színes volt”, sok tagország ”elfogult és kiegyensúlyozatlan” magatartást tanúsítva viszonyult Izraelhez. Ennek példájaként említette, hogy az EU 2012 és 2022 között egyszer sem hívta össze az EU-Izrael Társulási Tanácsot. Mindeközben Magyarország amellett érvelt, hogy ezt az ülést meg kell tartani.

A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek ellenzik Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőnek az izraeli-palesztin konfliktus megoldását célzó elképzeléseit. Szijjártó szavai szerint nagyszerű lenne, ha Európa hozzájárulhatna a térség békéjének megteremtéséhez, amennyiben az érintettek ezt szükségesnek látják.

Az EU és Izrael kapcsolatait azonban nem szabad a kétállami megoldástól függővé tenni, különösen azért, mert Izrael csak az egyik részese a konfliktusnak, amelyet egyedül nem tud megoldani

– magyarázta.

A miniszter az ukrajnai háborúra rátérve úgy vélte, hogy Európa óriási hibákat követ el a konfliktus kezelésében, különösen azzal, hogy inkább globalizálja, semmint elszigetelné azt. 

A béke felé történő elmozdulás helyett az EU lépései a konfliktus eszkalálódásának veszélyével járnak

– figyelmeztetett Szijjártó Péter, rámutatva arra, hogy „minél tovább tart a háború, annál több ember fog meghalni”. 

„Az első számú kötelesség megmenteni az ott élő az emberek életét és Ukrajnát a teljes összeomlástól. Tűzszünetet kell életbe léptetni, béketárgyalásokat folytatni, majd békemegállapodást kötni ebben a sorrendben”

– hangsúlyozta.

A miniszter rámutatott arra, hogy a gázai háborúval kapcsolatban Magyarország éppen az ellenkező álláspontot képviseli, de ugyanezen okok miatt. A hangsúly mindkét esetben az életmentésen van – tette hozzá. 

„Gázában azért ölik meg a terroristákat, hogy azok ne ölhessenek meg békés embereket”. Magyarország egyik esetben sem szeretné a konfliktus mélyülését, de ennek elkerülése érdekében Gázában győzni kell a Hamász fölött, míg Ukrajnában viszont szerinte a háború azonnali leállításával lehet megvédeni az emberek életét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a két konfliktus valamelyike átterjed más ország határán, „nagyon könnyen egy harmadik világháborút okozhat”.

A tárcavezető azt szeretné, ha a Közel-Kelet visszatérne a normalizáció pályájára anélkül, hogy ez bármiféle kapcsolatban lenne a palesztin államiság kérdésével.
Szijjártó kifejtette, ő a 2020-as Ábrahám-megállapodások erős támogatója, olyannyira, hogy ő volt az egyetlen külügyminiszter az egyezmény aláírói mellett, aki részt vett a megállapodás hivatalos aláírási ceremóniáján Washingtonban az év szeptemberében. Véleménye szerint az egyezmény, amelyben négy arab ország megállapodott abban, hogy normalizálják kapcsolatait Izraellel, elősegíti a régió hosszú távú békéjének, stabilitásának és nyugalmának megteremtését. Hangsúlyozta, hogy a térségnek mielőbb vissza kell térnie az Ábrahám-egyezményekben foglaltakhoz.

Kitért arra, hogy Magyarország érdekelt az Izraellel folytatott energetikai együttműködés javításában, mert – mint hangsúlyozta – minél diverzifikáltabb egy ország energiaellátása, annál nagyobb biztonságban van.

Josep Borrell: az EU elvárja a Nemzetközi Bíróság végzésének végrehajtását

Az Európai Unió tudomásul veszi az ENSZ hágai szákhelyű Nemzetközi Bíróságának végzését a Dél-Afrika által Izraellel szemben népirtás vádjával indított ügyben, és elvárja annak teljes, azonnali és hatékony végrehajtását – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken.

Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: 

az Európai Unió megerősíti, hogy továbbra is támogatja a Nemzetközi Bíróságot mint az ENSZ legfőbb igazságszolgáltatási szervét.

A Nemzetközi Bíróság végzései kötelezőek a felekre nézve, és azoknak eleget kell tenniük – jelentette ki.

A Dél-afrikai Köztársaságnak az ideiglenes intézkedések meghozatalára irányuló kérelméről szóló pénteki végzés nem érinti a felek azon jogát, hogy a joghatósággal, az elfogadhatósággal vagy az érdemekkel kapcsolatban érveket terjesszenek elő – tette hozzá.

A Dél-afrikai Köztársaság december végén annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte a harcok leállítására.

Pénteken kihirdetett végzésében a Nemzetközi Bíróság felszólította Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzésére. Izraelnek biztosítania kell, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolnia kell az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését. 

A bíróság elrendelte, hogy Izrael egy hónapon belül tegyen jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megfeleljen a népirtásról szóló rendeletnek. Elrendelte azt is, hogy Izrael akadályozza meg és büntesse a népirtásra való felbujtást. Izraelnek továbbá azonnali és hatékony intézkedéseket kell hoznia, hogy lehetővé tegye az alapvető szolgáltatások biztosítását és a humanitárius segítségnyújtást a Gázai övezetben.

A Hamász és a Dél-afrikai Köztársaság üdvözölte, az izraeli miniszterelnök pedig visszautasította a hágai Nemzetközi Bíróság Gázával kapcsolatos döntését

Mint minden más államnak, Izraelnek is jogában áll megvédenie önmagát – jelentette ki az izraeli miniszterelnök a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett végzésére reagálva, amelyben a testület bejelentette, hogy befogadja a Dél-afrikai Köztársaság december végén beadott kérelmét, amely annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.

Az ICJ egyúttal felszólította Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzése érdekében.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozatában felháborítónak nevezte a népirtás Izraellel szemben megfogalmazott vádját, és úgy vélte, a zsidó államot alapvető jogainak gyakorlásában gátolni kívánó kísérlet „kirívó diszkrimináció”.

A Gázai övezetet irányító Hamász – amelyet az Európai Unióban és számos más országban terrorszervezetnek minősítettek – a hágai végzés hírére kiadott közleményében úgy reagált, hogy a dél-afrikai kérelem befogadása „fontos fejlemény”, amely „segít elszigetelni Izraelt és felhívni a figyelmet a Gázában elkövetett bűneire”.

A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztériuma szintén közleményt adott ki, amelyben üdvözölte a bíróság gyors döntését, és úgy vélte, hogy Izraelnek le kell állítania hadműveleteit Gázában, ha eleget akar tenni a végzésnek. Kiemelték, hogy a végzés „döntő fontosságú győzelmet jelent a nemzetközi jogállamiság védelme érdekében” és „fontos lépést abban a folyamatban, amely igazságot szolgáltathat a palesztin nép számára”. Kiemelték, hogy „a Dél-afrikai Köztársaság továbbra is aktívan fog fellépni az éhséggel és betegségekkel küzdő palesztinok alapvető jogainak megvédése, valamint a sürgős lépéseket igénylő problémáik megoldása érdekében”.

A Dél-afrikai Köztársaság külügyminisztériuma szintén közleményt adott ki, amelyben üdvözölte a bíróság gyors döntését, és szintén úgy vélte, hogy Izraelnek le kell állítania hadműveleteit Gázában, ha eleget akar tenni a végzésnek. Kiemelték, hogy a végzés „döntő fontosságú győzelmet jelent a nemzetközi jogállamiság védelme érdekében” és „fontos lépést abban a folyamatban, amely igazságot szolgáltathat a palesztin nép számára”. Kiemelték, hogy „a Dél-afrikai Köztársaság továbbra is aktívan fog fellépni az éhséggel és betegségekkel küzdő palesztinok alapvető jogainak megvédése, valamint a sürgős lépéseket igénylő problémáik megoldása érdekében”.

Az egyiptomi külügyminisztérium azt emelte ki, Kairó „elvárja” a Nemzetközi Bíróságtól, hogy a pénteki határozat betartatásának érdekében és a korábbi hasonló eseteknek megfelelően Gázában is „szólítson fel az azonnali tűzszünetre”.

Ursula von der Leyen: „ha Európa nem tudja megvédelmezni a zsidókat, az mindannyiunk kudarca”

A Hamász palesztin iszlamista szervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásokat követően a holokausztra való emlékezés új értelmet kapott; ha Európa nem tudja megvédelmezni a zsidókat, az mindannyiunk kudarca – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja (január 27.) alkalmából pénteken.

VON DER LEYEN, Ursula
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA

Ursula von der Leyen közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zsidók ismét félelemben élnek. A zsidókat újra zaklatások és támadások érik az utcákon, az iskolákban és az egyetemeken, zsinagógákat dúlnak fel, zsidó temetőket gyaláznak meg.

Az Európa-szerte példátlan mértékben terjedő antiszemita cselekmények történelmünk legsötétebb időszakát idézik

– fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke hangsúlyozta:

nincs helye az antiszemita gyűlöletnek, különösen itt, Európában. Az antiszemitizmust semmi sem igazolhatja. Nem fogadható el, hogy a zsidóknak leplezniük kelljen az identitásukat

– húzta alá.

Von der Leyen kiemelte: mivel lassan az utolsó holokauszttúlélők is távoznak az élők sorából, az emlékezés új formáinak kialakítására van szükség, és új tanítási módszereket kell bevezetni. Meg kell őrizni az emlékezés helyeit, melyeknek az oktatás és az emlékezés célját kell szolgálniuk – mondta.

„Kötelességünk, hogy olyan Európai Uniót alakítsunk ki, amely mentes az antiszemitizmustól, valamint a rasszizmus és a megkülönböztetés minden formájától. Ma ismét ki kell mondanunk: soha többé nem történhet meg”

– tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.

Nemzetközi Bíróság: Izrael tegyen meg mindent a népirtás megelőzésére

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) felszólítja Izraelt, hogy gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzése érdekében – tájékoztatott Joan E. Donoghue amerikai ügyész, az ENSZ hágai székhelyű bíróságának elnöke pénteken azon eljárás keretében, amelyet Dél-Afrika indított Izraellel szemben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérve.

Az ügyész emlékeztetett: a Dél-afrikai Köztársaság december végén annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában. Ezzel egy időben ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte a harcok leállítására annak érdekében, hogy „megvédje a palesztin népet a népirtásról szóló egyezmény szerinti jogait sújtó további, súlyos és helyrehozhatatlan sérelmektől”, valamint „biztosítsa, hogy Izrael teljesítse az egyezményből eredő kötelezettségeit”.

Joan E. Donoghue, a pénteken kihirdetett végzés felolvasásakor mindenekelőtt hangsúlyozta: a bíróság tisztában van a régióban kibontakozó emberi tragédia mértékével, és mély aggodalmát fejezi ki a halálesetek és az emberi szenvedés miatt. „Gáza a halál és a kétségbeesés helyévé vált” – fogalmazott.

Közölte: az Izrael által Gázában elkövetett cselekmények és mulasztások közül néhányról úgy tűnik, hogy a népirtásról szóló egyezmény rendelkezéseinek hatálya alá tartozhatnak. Ennek ismeretében a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy „nem tud eleget tenni Izrael azon kérésének, hogy ne fogadja el a kérelmet”. Kiemelte: a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság joghatósággal rendelkezik az ügy elbírálására. Mint fogalmazott: „elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a népirtás vádjaira”.

A palesztinok védett csoportnak számítanak az egyezmény értelmében, az előzetes döntéshozatali eljárás keretében kihirdetett ideiglenes intézkedésekről szóló végzés meghozatalával a bíróság ezért nem ejti a népirtással kapcsolatos vádakat

– közölte.

Gilad Noam, helyettes izraeli főügyész (b) és Malcolm Shaw brit ügyvéd a hágai Nemzetközi Bíróság üléstermében 2024. január 26-án
Fotó: Remko De Waal / Forrás: MTI/EPA

A végzés részleteit ismertetve Joan E. Donoghue azt mondta, a bíróság elismeri a palesztinok jogát arra, hogy megvédjék őket a népirtástól. Izraelnek biztosítania kell, hogy katonai erői ne kövessenek el népirtást, és szavatolja az esetleges népirtás bizonyítékainak megőrzését – jelentette ki.

A bíróság elrendeli, hogy Izrael egy hónapon belül tegyen jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megfeleljen a népirtásról szóló rendeletnek. Izraelnek minden tőle telhetőt meg kell tennie az esetleges gázai népirtás megakadályozására – húzta alá. A bíróság elrendeli azt is, hogy Izrael akadályozza meg és büntesse a népirtásra való felbujtást – húzta alá.

Izraelnek továbbá azonnali és hatékony intézkedéseket kell hoznia, hogy lehetővé tegye a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások biztosítását és a humanitárius segítségnyújtást a Gázai övezetben

– tette hozzá az illetékes ügyész.

A Nemzetközi Bíróság január közepén, kétnapos ülés keretében hallgatta meg előbb Dél-Afrika érveit, majd Izrael válaszát.

Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.

Brit külügyminiszter: történtek előrelépések a tűzszünet irányába

Előrelépés történt a gázai tűzszünetről folytatott tárgyalásokban a brit külügyminiszter szerint, aki pénteki, Isztambulban adott interjújában azt mondta, Izrael fontolóra vette a brit fél által beterjesztett javaslatot, mely a többi között a Gázai övezetbe szállítandó segélyekre is kitér.

David Cameron brit külügyminiszter 
Fotó: FABRICE COFFRINI / Forrás: AFP

A Reuters hírügynökségnek és egy török televíziós csatornának David Cameron azt mondta,

a javaslat tartalmazza a tűzszünetet, az övezetet irányító Hamász terrorszervezet fogságában lévő izraeli túszok szabadon engedését, valamint az asdodi kikötő megnyitását a Gázába szánt segélyszállítmányok előtt.

Aláhúzta: „még sok noszogatásra van szükség” a megállapodás létrejöttéig, de hozzátette, lát lehetőséget a megegyezésre.

Régiós körútján a tárcavezető találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is, ellátogatott Ciszjordániába, valamint Törökország előtt Katarban is egyeztetett.

Azért dolgoztam, ami szerintem mindannyiunk érdeke, beleértve Izraelt is: az azonnali tűzszünetért. Mert csak így lehet hazahozni a túszokat

– szögezte le.

„Izrael felelős azért, ami Gázában történik. El kell kerülnünk a humanitárius katasztrófa folytatódását” – tette hozzá.

Elmondta azt is,

a Hamásznak el kell hagynia a Gázai övezetet annak érdekében, hogy megteremtsék a lehetőséget a kétállami megoldásra.

Figyelmeztetett azonban, hogy „nem segít a tűzszünet elérésében” a Dél-afrikai Köztársaság az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságához (ICJ) benyújtott indítványa, melyben Pretoria a többi között népirtással vádolta meg Izraelt a gázai hadműveletek miatt.

Az interjúban a tárcavezető kitért a brit erőknek a jemeni húszi lázadók ellen az amerikai csapatokkal közös műveleteire is, melyeket „törvényesnek, szükségesnek és jogosnak” nevezett.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász felszámolásának meghirdetett céljával.

Különböző izraeli börtönökben több mint 60 palesztin újságírót tartanak fogva

Több mint 60 palesztin újságírót tartanak fogva különböző izraeli börtönökben, miután az izraeli hatóságok a Hamász október 7-i támadása után több újságírót is őrizetbe vettek a palesztin megszállt területeken.

A palesztin újságírók szakszervezetének közlése szerint összesen 61 újságíró van börtönben, közülük 46-ot a Hamász terrortámadása után vettek őrizetbe.

Az újságírók többsége a megszállt Ciszjordániából és Gázából származik, és nagyrészük adminisztratív őrizetben van – mondta el Suruk Aszad, a szakszervezet szóvivője az EFE spanyol hírügynökségnek. Aszad elmondása szerint Izrael hivatalos vádemelés és tárgyalási időpont nélkül tartóztatja le a palesztin újságírókat, így azt sem lehet tudni, mikor ér véget pontosan bebörtönzésük – jegyezte meg.

Nagyon kegyetlenül bánnak velük, a kihallgatások nagyon kemények és intenzívek

– idézte fel a korábbi fogvatartottak beszámolóit Aszad. Az egyik szabadon engedett rab hivatalos beszámolója szerint a kihallgatások során meztelenre vetkőztetik őket, majd nyílt terepre viszik őket, ahol sértegetik és meg is verik őket – tette hozzá a szóvivő.

Az újságírók elleni jogsértéseket világszerte dokumentáló New York-i székhelyű Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ) jelentése szerint a háború kirobbanása óta rendkívül nehéz és ellenséges környezetben kell a különböző médiumoknak tájékoztatást nyújtaniuk.

A CPJ által a legtöbb bebörtönzött újságíróról készített éves listára idén Izrael is felkerült. Jodie Ginsberg, a szervezet igazgatója azt mondta, hogy Izrael jelenléte a listán „bizonyíték arra, hogy egy olyan alapvető demokratikus norma, mint a sajtószabadság eltűnőben van, miközben Izrael drákói módszereket alkalmaz a palesztin újságírók elhallgattatására” – mondta.

Palesztinok eltűnt emberek után kutatnak az izraeli légicsapásokban lerombolt Omar bin Abdul Aziz mecset romjai alatt a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban 2024. január 25-én
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA

Felfüggeszti johannesburgi járatait az izraeli légitársaság

Az El Al izraeli légitársaság, a kereslet meredek visszaesésére hivatkozva március végétől felfüggeszti Johannesburgba tartó járatait – jelentette be a légi társaság vezetése pénteken.

A repülőtársaság hetente két közvetlen járatot üzemeltet az útvonalon. A cég indoklása szerint a felszabaduló kapacitásokat a nagyobb kihasználtságú ázsiai és észak-amerikai útvonalakra helyezik át, de vizsgálják új útvonalak lehetőségét is.

„Folyamatosan törlik a foglalásokat. A gépek szinte üresen szállnak fel. Megértjük a helyzetet, korábban másképp volt” – fogalmazott a légitársaság szóvivője, utalva az Izrael és Hamász közötti háborúra, melynek nyomán az Izrael és Dél-Afrika közötti kapcsolat megromlott, miután az afrikai ország népirtás miatt pert indított Izrael ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon. „Az a tény, hogy az izraeliek nem akarnak Dél-Afrikába utazni” – fűzte hozzá az El Al szóvivője.

Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) pénteken hoz döntést arról a tavaly év végén benyújtott dél-afrikai indítványról, amelyben Johannesburg az izraeli hadművelet azonnali leállítását sürgeti, és amelyben az izraeli vezetést háborús bűncselekményekkel, a többi közt népirtással vádolták meg a gázai övezetben végrehajtott hadműveleteik miatt.

Izrael az indítvány elutasítását kérte a bíróságtól; csütörtökön pedig az izraeli kormány szóvivője hamisnak és alaptalannak nevezte a vádakat.

Miután a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén, az offenzívában 1200 embert megöltek és 240 túszt Gázába hurcoltak. Válaszképpen Izrael szárazföldi és légi hadműveletbe kezdett a gázai övezetben, a Hamász politikai és katonai gépezetének felszámolására.

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború kezdete óta legkevesebb 26 ezren haltak meg az izraeli műveletekben.

Gáza északi részét támadta a hadsereg, délen is folytatódnak a harcok

A Gázai övezet északi részén lévő, a térséget irányító Hamász iszlamista terrorszervezet infrastruktúrája ellen intézett támadást pénteken az izraeli hadsereg (IDF), valamint a déli részen található Hán-Júniszban is folytatta a harcot a Hamász fegyveresei ellen – derült ki az IDF közleményéből.

A bejelentés szerint hán-júniszi műveletekben több fegyverest megöltek.

Szemtanúk szerint még mindig több ezren menekülnek a harcok sújtotta Hán-Júniszból, mely az övezet déli részének legnagyobb városa.

Az izraeli hadsereg azt közölte, Hán-Júnisz a Hamász egyik központja, a szervezet fegyveresei pedig nagyrészt föld alatti, kiterjedt alagútrendszerekben bujkálnak, s itt tartják fogva az Izraelből elhurcolt túszokat is.

A palesztin vörösfélhold csütörtökön azt közölte, az izraeli egységek ágyútűz alá vettek a város al-Amal nevű kórházának környékét, így a létesítménybe az egészségügyi ellátásra szorulók már nem jutnak be.

A hadsereg péntek reggel tudatta, hogy kapcsolatban van az al-Amal, valamint a Nasszer kórház egészségügyi dolgozóival, „biztosítandó további munkájukat”.

Az ENSZ adatai szerint csupán a Nasszer kórházban mintegy 18 ezren kerestek menedéket a harcok elől, a hadsereg szerint azonban sokan „önként a távozás mellett döntöttek egy menekülőútvonalon”.

Az IDF többször hangoztatta, hogy a Hamász mindkét kórházat „a saját céljaira használja”.

Ez történt csütörtökön:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában