2018.10.04. 14:04

Okosgépek gyártják a modern koporsót

Nyíradony - Aki tudni szeretné, hogy hová, mibe kerülünk a halálunk után, annak kötelező ez az olvasmány.

Az Ipar 4.0 kifejezés arra a napjainkban is zajló ipari forradalomra utal, amely az információs technológia és az automatizált berendezések egyre szorosabb összefonódását, illetve a gyártási módszerek alapvető megváltozását hozza el – magyarán a termelés egyre gyorsabb és önműködőbb lesz. Intelligens gépek szervezik és optimalizálják munkafolyamataikat, a termelési döntések pedig többé nem személyi megfontolások, hanem inkább az egyes munkafolyamatok legrelevánsabb, okos gépek által precízen rögzített adatai alapján történnek.

Ez a száraznak tűnő megfogalmazás végeredményben az „okosgyárak” lehetőségét hordozza, amit immár Nyíradonyban is találhatunk – köszönhetően egy 15 éves koporsógyár rohamos fejlődésének.

Igen, valószínűleg az olvasó most elképzeli, ahogyan néhány szeggel összeütnek, netán összecsavaroznak egy ember nagyságú ládát. Ez a gondolkodásmód viszont tévútra visz – de legalábbis nem felel meg olyan megrendelő igényének, aki közép-felső kategóriás koporsóban kíván végső búcsút venni szeretteitől.

Nem, nem volt morbid dolog egy koporsógyárban és annak kiállítótermében járni. Érdekes volt látni, miből készül az a halottas láda, ami útitársunk, kvázi szállítónk lesz az időnk végeztével.

A történet kezdete

A Balogh Károly – Kőrösi Zsolt kettőst sokan ismerik – akár a gasztronómia területéről –, az üzletemberek, tulajdonosok 2003-ban Nyíradonyban rakták le annak a vállalkozásnak az alapjait, amely Közép-Európa legnagyobb koporsógyártó cégévé nőtte ki magát.

Higgyék el, minket is nagyon érdekelt, hogy lehet egy efféle vállalkozásban az élre törni, de a végére minden kiderül. Egyrészt az, hogy bár telítettnek tűnik a piac, mégis sok a kókler ebben az üzletágban, ezért eleve magasabb minőséget megcélozni egyáltalán nem rossz ötlet. S mi az eredmény? A technológiai fejlődés nem az emberi munkaerő „kárára” történt meg, az üzemben 115 fő körül van a dolgozók létszáma. Pedig volt az 60 is, de 2010 körül megjelentek azok az uniós források, amelyek segítségével megötszöröződhetett a kapacitásuk, így növelhették a dolgozók számát is. Mára pedig a professzionális technológiának, illetve a LEAN gyártási filozófiának köszönhetően hatással vannak Európa kegyeleti trendjére, színvonalára. A LEAN filozófiáját a Toyota találta ki. A lényege egy olyan vállalatirányítási rendszer, amelynek célja, hogy a vállalat minél gazdaságosabban állítsa elő a termékeit, szolgáltatásait. A tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy a vevő számára mi az érték, mit fizetne ki. A hatékonyság is kulcskérdés: ami nem hatékony, azt a munkafolyamatot megszüntetik. Nézzük, ez hogyan valósul meg ebben a gyárban!

Út a Karib-térségig

A napokban a cég arról adott hírt, hogy a jövő elkezdődött náluk, ugyanis az ügyvezető igazgatók tájékoztatása szerint 960 millió forintos beruházással – amelynek 50 százalékát európai uniós és hazai pályázati forrásból fedezték – összesen 1800 négyzetméter csarnokot építettek fel, illetve automata gépsorokat, többek között festőrobotokat is munkába állítottak. További 700 millió forintból – amelynek fele ugyancsak pályázati forrás – újabb gépeket, rönkhasítókat, hengerlőket, szárítóvezérlőt szereznek be még az idén. Elmondták azt is, hogy a jelenlegi 1,7 milliárdos árbevételük a mostani beruházások eredményeként 2020-ra meghaladhatja a 2 milliárd forintot. Az Adonyban gyártott koporsók (naponta 160-at, évente összesen 38 ezret állítanak elő) 70 százalékát az exportpiac fogadja, Európa 16 országába szállítanak, de a karibi Guadeloupe szigete felé is „logisztikáznak”. További cél a portugál, norvég, dán vagy luxemburgi exportpiacok meghódítása. Az ok egyszerű: itthon egyre több a hamvasztás.

A fától az erdőig

– Korábban megvettük a termeléshez szükséges alapanyagot, a deszkát, de nem voltunk megelégedve a minőségével, ezért inkább erdőket veszünk, s a kitermelt rönkfából magunk készítünk deszkát – fogalmazott Balogh Károly ügyvezető igazgató, amikor az üzemlátogatáson mellészegődtünk. Arra törekednek, hogy a vállalat területén, a rönktéren mindig legyen 3-4 ezer köbméter rönkfa. Hazaiak ezek, a nyárfát a környékből, a tölgyet és egyéb fajtákat a Dunántúlról szerzik be.

– Hiszen a koporsógyártás fő titka, hogy fél évig száradjon a fa megmunkálás előtt, így nem reped, nem hajlik, s erős marad – tette hozzá az ügyvezető.

Az úgynevezett máglyatér felé haladtunk tovább, ahol már a deszkák száradtak, s tárolják a másik mellékterméket is, ami a kész koporsók mellett szintén elhagyja az üzemet: a brikettet. Az említett pályázatokból modern szárítóberendezéseket vásároltak, így 10 százalék alá tudják vinni a felhasználandó faanyag nedvességtartalmát – tudtuk meg.

Mindig ötletelnek

Ha erdőt vásárolni lehet, akkor nyilván telepíteni is, de mivel évtizedekig-emberöltőig nem várhatják a fák növekedését, kerestek egy olyan növényt, amely 8 év alatt akár ötemeletnyit is nő, így komoly erdőket lehet létrehozni belőle. Bizony, ez a császárfa, amely nem új keletű a bútorgyártásban, hiszen egy vezető lakberendezési üzletlánc a legnagyobb telepítője, abból (is) készíti „összerakható” berendezési tárgyainkat. A növény növekedési sebessége az átlagos fákéhoz képest körülbelül tízszeres. Előnyös tulajdonságai közé sorolják még, hogy jó minőségű, és kiválóan alkalmas bútor- és építési anyagnak.

– Szerintünk tökéletes alapanyag a császárfa, de növekedését azért nem bízzuk a véletlenre, mert tudjuk, hogy megfelelő gondozás nélkül hiába is várnánk profi eredményt. Nagy a vízigénye, így öntözzük, emellett műtrágyázását komputervezérelt adagolással biztosítjuk. Ugyan Kínában őshonos, de rá kell nézni, milyen jól bírja az itteni klímát – büszkélkedett az ültetvénnyel a tulajdonos. Ez az egyik forradalom a koporsógyártásban: tisztább, a mintájánál fogva érdekesebb és olcsóbb ez az alapanyag. Jelenleg egy 5 hektáros területet tekinthettünk meg, de évente további 10-10 hektárnyi császárfa ültetését tűzték ki célul – tudtuk meg. A növény nem őshonos, hanem invazív, azaz kivaduló, háromszor képes kinőni a tarvágás után is, ezért tervezetten szabad telepíteni – sorolták.

Kevesebb hulladék

Azt, hogy mi is az ipari forradalom, amiről cikkünk elején szóltunk, a lécüzemben, a gyártósoron értettük meg. Valójában ez az „okosüzem”, amely a rönköt befogadja, s úgy szeli-szállítja tovább, hogy abból a legeslegkevesebb hulladék maradjon. Valóban nem igaz, hogy ez egy „ember nélküli forradalom”, mert minden rönköt és lécet kézi erővel indítottak útjára, s vettek le a szalagról. Apropó, munkaerő. Balogh Károly úgy mondta, hogy ők egyáltalán nem felelnek meg annak a trendnek, miszerint 40 év alatti munkavállalókat keresnek. Sőt, náluk az élet 40 fölött kezdődik! Olyannyira megbecsülik a jó munkaerőt, hogy a szomszédban megvásároltak egy házat, amit szolgálati lakássá alakítanak, ugyanis házaspárok is dolgoznak náluk. A cég pedig családbarát, rendszeresek az összejövetelek, a közös programok.

Elérkeztünk arra a területre, ahol már elnyeri jellegét a termék, ahol a koporsó-alkatrészeket díszítik, faragják, égetik. Az összeállító műhely végén egy hatalmas csiszológép áll – épp mint egy autómosó –, amelynek nagy keféi megadják a végső „simítást” a festés előtt a fának. Természetesen a festés is a robottechnika feladata – tudtuk meg. A bemutatóteremben négy- és hatszög alakú koporsókat is láttunk, utóbbi főleg a közép-európai piacon kedvelt.

A nagy versenytárs

Forradalom ide vagy oda, azért a hamvasztások rohamos elterjedése „elintézte” a hazai koporsópiacot. Amolyan nagy versenytárs a hamvasztás, de az ügyvezetők remélik, már nem sokáig.

– Franciaországban, amely az egyik legnagyobb megrendelőnk, már elterjedt, hogy a ravatalozóban a koporsóban lévő testtől búcsúznak, majd következik a hamvasztás. Ezt követően már csak a szűkebb család kíséri tovább az elhunyt hamvait – urnában –, amit aztán leeresztenek a sírba. Tudjuk, hogy hazánkban a hamvasztás oka pénzkérdés, de alternatívaként kínáljuk a hamvasztásos koporsót – fogalmazott az ügyvezető.