Nagyvilág

2019.03.09. 10:03

5 film, ami akkorát bukott, hogy a stúdiót is magával rántotta

A filmipar igen kockázatos műfaj: a befektetett pénz sok esetben nem térül meg a mozipénztáraknál. A bukás lehet annyira súlyos, hogy akár egy komplett stúdiót is csődbe vihet. Ilyen szerencsétlen helyzetekre hozott példákat nemrég a Looper.

A filmipar igen kockázatos műfaj: a befektetett pénz sok esetben nem térül meg a mozipénztáraknál. A bukás lehet annyira súlyos, hogy akár egy komplett stúdiót is csődbe vihet. Ilyen szerencsétlen helyzetekre hozott példákat nemrég a Looper.

5. Titan - Időszámításunk után

1979-ben Don Bluth animátor otthagyta a Disneyt, és megpróbált a saját lábán megállni. Olyan filmeket köszönhetünk neki, mint A NIMH titka, az Egérmese vagy az Őslények országa. Miután a Disney renoméja néhány melléfogás után az 1989-es A kis hableánnyal valamelyest helyreállt, a cég olyan kasszasikereket dobott piacra, mint az Aladdin (1992) és Az oroszlánkirály (1994). Ebben az időszakban majdnem az összes hollywoodi stúdió szeretett volna magának saját animációs részleget; így született meg a Fox Animation Studios is, melynek élére Don Bluth került. 1997-ben a cég kiadta a kritikusok által is jól fogadott Anasztáziát, kevesebb mint három év múlva pedig teljesen tönkrement.

2000 júniusában bemutatták a Titan - Időszámításunk után című filmet: egy friss, hagyományos módszerekkel animált mozit, amely lenyűgözően nézett ki, mivel karakterei keresztülutaztak a világűrön, és mindenféle idegen világokat látogattak meg. A Fox Animation 85 millió dollárt költött a filmre, melyet a tinédzserek célcsoportjára kalibráltak, az ő korosztályuk pedig köztudottan nem a legerősebb piac, ha az animációs mozikat nézzük. A Titan mindössze 9 millió dollárt termelt a nyitóhétvégéjén, egy héttel később pedig a Fox bejelentette, hogy bezárják az egész stúdiót. A vészharangok azonban nem ekkor kondultak meg először: 1999 decemberében Bluth-ot a vezetők arra kényszerítették, hogy építse le az animátorok 80 százalékát. Látva a Toy Story számítógép generálta látványvilágát, úgy döntöttek, a kézzel rajzolt animáció már a múlté.

4. Az arany iránytű

A New Line Cinema a 70-es évekbeli megalakulásától kezdve, és még a Warner-féle kontrollszerzés után is felső-középkategóriás stúdió volt, amely olykor függetlenfilmes jegyeket is megvillantva viszonylag gyakran kísérletezgetett; elég, ha csak a Rózsaszín flamingókra vagy a Boogie Nights-ra gondolunk. Ezek a rizikós vállalások sokszor megtérültek: a New Line akkor volt a csúcson, amikor A Gyűrűk Ura-trilógia harmadik része 11 Oscar-díjat hozott nekik a konyhára.

Négy évvel később a stúdió újabb fantasy-fejőstehént szeretett volna. Úgy döntöttek, beleölnek 200 millió dollárt a Phihip Pullman-féle Az Úr sötét anyagai-trilógia első darabjába, Az arany iránytűbe. Ez az összeg volt a legtöbb, amit a New Line valaha is egyetlen projektre költött, A Gyűrűk Urát is beleértve. A stúdió, hogy kiegyenlítse az elszállt költségeket, előre eladta az Iránytű tengerentúli forgalmazási jogait; ez pedig azt jelentette, hogy egy fillért nem kaptak az Észak-Amerikán kívüli vetítések után. Ez gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a film valaha is nyereséges legyen, és ha ehhez hozzávesszük, hogy Az arany iránytű belföldön is mindössze 70 millió dollárt termelt, rögtön megértjük, mekkora bukás volt ez anyagilag. A fiaskó volt a fő oka annak, hogy a Warner Bros. magába olvasztotta a New Line-t 2008 februárjában, Bob Shaye igazgatót pedig az alkalmazottak 90 százalékával együtt egyszerűen kitették.

3. A kincses sziget kalózai

A Carolco Pictures 1994-ben két projekten dolgozott: A kincses sziget kalózai című kalandfilmen, és az Arnold Schwarzenegger-féle Crusade-en. Mivel anyagilag eléggé szűkösen álltak, a Carolco úgy döntött, nem veszteget több pénzt az utóbbira, kidobva ezzel az ablakon a filmre addig eltapsolt 13 millió dollárt. A kincses sziget kalózaira szerettek volna fókuszálni, ami elég vakmerő húzásnak számított, tekintve, hogy az előző évtized egyetlen sikeres kalózos filmje a Hook volt. A Carolco azonban mégis úgy gondolta, ez a kicsit idejétmúlt műfaj fogja majd nekik elhozni a pénzügyi stabilitást. További intő jel volt, hogy két, nem kifejezetten akciósztárt választottak a főszerepre - Geena Davist és Matthew Modine-t.

A Carolco végül 98 millió dollárt költött a produkcióra, aztán végignézték, ahogy mindössze 10 milliót termelve óriásit hasal a jegypénztáraknál. A stúdió mintha megérezte volna a a bukást, ugyanis 1995 novemberében - hat héttel a film premierje előtt - csődeljárást kért maga ellen.

2. Final Fantasy: A harc szelleme

Tekken, Postal, Super Mario Bros.: a videojátékok alapján készült filmek rendre borzasztóan sikerülnek. A kritikusok szerint viszont a Final Fantasy: A harc szelleme még a jobbak közé tartozik. Egyike a legelső számítógépes animációval készített filmeknek, technológiai szempontból abszolút lenyűgöző munka, a szinkronszínészek között pedig Alec Baldwin és Ving Rhames is feltűnik.

A Final Fantasy-videojátéksorozat a maga 142 millió eladott darabjával a játékipar legsikeresebbjei között foglal helyet, de ettől még nem magától értetődő, hogy a filmrajongók is ugyanúgy odavannak érte. A Final Fantasy: A harc szelleme 32 millió dollárt hozott össze Észak-Amerikában, ami önmagában nem lenne rossz szám, csakhogy a gyártás összköltsége 137 millió dollárra rúgott. A film a Square nevű játékcég oldalhajtása, a Square Pictures első és utolsó projektje volt: az anyacég valamivel később beolvasztotta őket az újonnan megalakult Square Enixbe.

1. Szívbéli

Francis Ford Coppola vitathatatlanul óriási filmes géniusz, nevéhez kötődik például A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most! című háborús klasszikus is. 1982-re Coppola gyakorlatilag azt csinált Hollywoodban, amit csak akart, így hát saját cégével, az American Zoetrope-pal nekikezdett Szívbéli című szerelemprojektjének. A film egy fura romantikus vígjáték volt, amely a szándékosan mesterséges kinézetű Las Vegasban játszódott, festett hátterekkel és a vegasi McCarran reptér részletesen felépített másolatával. Coppola projektje 27 millió dollárba került, amiből a készítők egész pontosan 637 ezret láttak viszont.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a film kikopott a mozikból és az emberek emlékezetéből is - a könyvelésben viszont meghagyta a nyomát. 1992-ben Coppola, hogy megvédje magát, feleségét és cégeit, csődeljárást kért maga ellen. Ekkor több tízmillió dollárnyi vesztesége volt, melynek jelentős része a Szívbéli miatt úszott el.

Forrás: Looper


[related-post post_id="4127292"]

[related-post post_id="4118899"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!