Tényleg az év horrorja?

A horror műfajának szerelmesei ismét örülhetnek, ugyanis megérkezett hazánkba a Démonok között (The Conjuring) univerzum legfrissebb tagja, Az apáca. A filmnek hatalmas reklámot csináltak, és nem csak a tengerentúlon, hazánkban is ott ékeskedik az életnagyságú ijesztő apácabábu a Szent István Bazilika előtt Budapesten. De van-e olyan jó a mozi, mint amekkora port vertek körülötte?

A történet Romániában játszódik az 1950-es években, és szépen felvázolja a Démonok között előzményét, mely a gonosz nővérhez köthető. Egy apáca rejtélyes módon öngyilkosságot követ el az erdélyi, lepusztult tájon fekvő kolostorban. Mivel számukra ez az egyik legnagyobb bűn, így a Vatikánban sejtik, hogy komoly dolog állhat a háttérben. Odaküldenek egy papot, aki az ehhez hasonló esetek specialistája, hogy derítse ki, mi okozta a tragédiát. Vele tart Irene nővér (Taissa Farmiga, a Démonok közt női főszereplőjének, Vera Farmigának a testvére), akit nem véletlen választanak Burke Atya (Demián Bichir) mellé. Ennek okára a film előrehaladtával fokozatosan fény derül. Az események viszonylag gyorsan zajlanak, a készítők nem fukarkodtak a rémisztő jelenetekkel.

A rendező Corin Hardynak ez a második egész estés filmje. Segítségére volt James Wan, a műfaj mestere, aki, amellett, hogy íróként vett részt a folyamatban, egy jelenetet is megrendezett. Képileg szépen megkomponált, részletekre figyelő alkotással találkozhatunk. Hozza, amit a műfaj megkövetel: sötétség, vér, temető, rengeteg kereszt (amik néha meg is fordulnak), ami már önmagában is elég hátborzongató, mégis, néhol túl művinek hat, mondhatni „díszletszagú”. A hangok is a helyükön vannak, akad jump scare elem (a sötétségből hirtelen előbukkan valami rémisztő, melyhez hirtelen hangos hanghatás társul) bőven. Bár személy szerint ezt is soknak éreztem, a démoni apácát minden alkalommal kíséri egy hang, amiből kevesebb is elég lett volna.

Színészi alakítást tekintve jónak mondható, bár a kicsi Vera még nem ért fel a testvéréhez, de jó úton halad. A filmet feldobja Frenchie (Jonas Bloquet) karaktere, ő az, aki végig segít Irene nővérnek és Burke atyának a gonosz elleni küzdelemben, ráadásul humoros is, ami szokatlan ebben a zsánerben, itt mégis működik. A végkifejlet kettős érzést vált ki, viszont keretet ad a műnek, mindemellett remekül összekapcsolódik a többi filmmel.

Ha a The Conjuring univerzumon belül kellene értékelnem, akkor az Annabelle filmeknél határozottan jobb, a Démonok közötteknél gyengébb. Összességében hozza, amit a horrortól elvárunk, egy borzongással teli másfél órát tölthetünk a moziban.

- Hajdu Ágnes -

Értékelés: 4/5