Veszélyes az elhízás

Budapest - A legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott.

Tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd – olvasható az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közleményében.

Keveset mozognak

Ha a túlsúly vagy az elhízás kerül szóba, sok szülő hajlamos kizárólag a génekben keresni a megoldást, pedig az állapot kialakulásában az örökölt tulajdonságoknál nagyobb szerepet játszik a korai táplálás. A negatív tendencia ráadásul egyre meghatározóbb világszerte: a gyermekek körében az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott az érintettek száma.

„Mára az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni. Sokan közülük már gyermekként súlyproblémákkal küzdenek, életvitelükön azonban korai felnőtt éveikben sem változtatnak. A felnőttek naponta legalább 5 órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője” – hívta fel a figyelmet Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

A mozgásszegény életmód nem csak a felnőttek körében jelent problémát, a legfrissebb felmérések szerint sajnos a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada egyáltalán nem él aktív életet, amely kiemelt szerepet játszik abban, hogy a 13 évesek csaknem harmada és a 11 éves gyerekek 33 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – közülük tízből hatan felnőttként is túlsúlyosak maradnak. A felmérés a 15 év feletti korosztályban is aggasztó eredményeket közölt: a kamaszok 60 százaléka ritkán vagy sohasem sportol, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, például kerékpározik vagy táncol.

Betegségek melegágya lehet

A közelmúltban végzett vizsgálatok szoros összefüggést tártak fel az elhízás és olyan felnőttkori népbetegségek kialakulása között, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a stroke. A gyermekkori elhízás ráadásul sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint ha felnőttként küzdünk plusz kilókkal: az érintett gyermekeknél közel 30 százalékkal nagyobb az elhízáshoz köthető betegségek kialakulásának esélye, és ugyanennyivel nő a korai halálozás kockázata is.

HBN

Nem a genetika a felelős

„A felnőttkori elhízás megelőzésében a magzatkori táplálásnak is szerepe van, ezért fontos, hogy már várandósként odafigyeljünk a megfelelő tápanyag- és vitaminbevitelre. A minőségi táplálék biztosításáról a baba születése után sem feledkezhetünk meg, hiszen az anyatejes táplálás és a hozzátáplálás kiemelt szerepet játszik a gyermek későbbi egészséges fejlődésében. Nem győzzük hangsúlyozni: a kisgyermekkori elhízás egyik leggyakoribb oka nem a genetika, hanem a helytelen korai táplálás” – hangsúlyozta Kubányi Jolán.