„Amerikát nem lehet lezárni”

Budapest, Debrecen - Vezető magyar közgazdászok szerint az amerikai tőke nem fog visszavonulni a világból.

Donald Trump, megválasztott amerikai elnök kampányának egyik lényeges eleme volt a külföldön lévő amerikai tőke otthoni szolgálatba állítása, és ennek érdekében az adók csökkentése. Inotai András szerint ez színtiszta populizmus, Bod Péter Ákos pedig úgy fogalmazott, hogy a választási kampányba sok hangzatos, de megalapozatlan ígéret belefér.

Nem érti a lényeget

Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézet kutatóprofesszora úgy véli, Donald Trump nem érti a globalizáció lényegét, ha ilyen sületlenségeket beszél. „Az amerikai cégek természetesen nem fognak kivonulni a világból; nincs az az adókedvezmény. Amerikát egyébként sem lehet lezárni, bármiféle bezárkózásnak hatalmas ára lenne, amit azonnal érezne az amerikai társadalom. Úgy, ahogy a britek is meg fogják érezni a Brexit költségeit. Ha mégis elmennek tőlünk amerikai befektetők, akkor azt nem Trump hívó szavára teszik, hanem azért, mert Magyarországon olyan az üzleti környezet, hogy itt már nem érdemes dolgozni. Ez tehát teljes populizmus, néphülyítés, amit csak azért lehet megtenni, mert a világ társadalmai nincsenek felkészítve a globalizáció változásaira és kihívásaira” – mondta a professzor, hozzátéve, hogy a globalizációt lehet és kell is szabályozni, de nem úgy, hogy erőből szembe megyünk vele. – Ott vannak a japán meg a kínai cégek Amerikában, természeresen ők sem fognak kivonulni. Ha a mexikói vendégmunkásokat hazaküldi, napokon belül térdig járnak majd az amerikaiak a saját szemetükben, és így tovább. Sokan vevők arra az okfejtésre, hogy ha lezárjuk a határokat, akkor minden jobb lesz. Pedig onnantól kezdve az amerikai polgár háromszoros áron jutna hozzá a mosógéptől a papírzsebkendőig sok mindenhez. Mondott Trump olyat is, hogy Detroitba visszahozza az autóipart. Csak egyet nem tett hozzá: 3 dolláros órabért tudok fizetni. Van valaki, aki ezért hajlandó eljönni dolgozni? És már meg is bukott ez a hangzatos politikai szólam – állítja Inotai András.

Eladhatatlanná válna

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora úgy véli, hogy az ilyesfajta kampányígéreteknek nincs realitása. – Ez kiderült már korábban, hiszen a 2008-as válság után például a hivatalba lépő francia elnök hirdette meg, hogy a francia cégek vigyék haza az autóipari termelést. De a vállalatok osztottak-szoroztak és nagyon gyorsan kiderült, hogy ha a Kelet-Európába kitelepített autóalkatrész-gyártást visszaviszik, akkor a végtermék olyan drága lesz, hogy nem lehet eladni. Ez pedig elég meggyőző érv volt ahhoz, hogy maradjon minden a régiben. A Trump-adminisztráció szakemberei is pontosan ismerik ezeket az összefüggéseket, ezért meg lennék lepve, ha az új elnök hivatalba lépése után akárcsak egy-két bátortalan lépést is tenne az amerikai politika ebbe a irányba. A védővámok esetleges kivetése is azzal a veszéllyel járna, hogy kontinensek közötti vámháborút indukálna a világban, aminek kizárólag vesztesei lennének minden oldalon. Az a helyzet, hogy egy amerikai elnök könnyebben tud kirobbantani egy atomháborút, mint elintézni egy komolyabb adóemelést, ott ugyanis működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Emlékeim szerint ez még a választás előtti kampányszövege volt, amit azóta számos ponton korrigált, a világ tőzsdéi megnyugodtak, és az árfolyamok megindultak felfelé – mondta.

Kész ráfizetés lenne

Ábrahám László, az amerikai tulajdonban lévő debreceni NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója meg van győződve arról, hogy az amerikai bérszínvonallal termékeket versenyképesen előállítani nem biztos, hogy lehet. Ha pedig az USA büntetővámot vezet be, akkor a többi kontinens részéről sem fog váratni magára a válasz, és végső soron mindenki rosszul jár. „Egy dolog, hogy mit mond az elnökjelölt a kampányában és más dolog, hogy mit fog csinálni, amikor a hatalom és vele a felelősség is a kezében lesz. Odakint azért a fékek meg az ellensúlyok jól működnek, és az amerikai gazdaságnak nagyon komoly ereje van. Ahhoz, hogy a külföldön lévő amerikai cégeket egy tollvonással hazavigyék, se munkaerő nincs az USA-ban, se pedig (például a mi iparágunkban) megfelelő tudás. Minden értékteremtő tevékenységnek meg kell találni azt a helyet a Földön, ahol az a leginkább gazdaságosan végezhető. Ami Ázsiában, azt vigyék Ázsiába, amit Európában, azt Európába, amit pedig odahaza, az maradjon az Egyesült Államokban” – fogalmazott.

- Petneházi Attila -

Mi lenne, ha mégis?

Bár a Napló által megkérdezett szakemberek kizártnak tartják, hogy az amerikai tőke az elnök hívó szavára a világból megindul hazafelé, de mi van, ha mégis. Amennyiben Donald Trump programjának ezek a részei megvalósulnának, ez az itteni USA-érdekeltségek látványos csökkenését eredményezné. Az itt maradó amerikai cégek heves árfolyammozgásokra számíthatnának a devizapiacon, és a tömeges hazatelepülés, a vele járó tőkekivonás jókora lyukat ütne Magyarország központi költségvetésének bevételi oldalán is.