Jóváhagyták a közös európai menekültügyi rendszer jogszabálycsomagját az uniós belügyminiszterek

Brüsszel, 2013. június 7., péntek (MTI) - Az uniós országok belügyminisztereinek pénteki luxembourgi tanácskozásán hivatalosan, külön vita nélkül jóváhagyták a közös európai menekültügyi rendszert létrehozó jogszabálycsomag már korábban egyeztetett javaslatát.

Ezzel csaknem másfél évtizedes tárgyalássorozat után révbe ért az európai menekültügyi rendszer ügye. A csomagot négy jogszabály alkotja. A hamarosan érvénybe lépő rendszer célja az, hogy a menekült jogállásért folyamodók az unió minden országában azonos feltételekkel találkozzanak.

Az uniós belügyminiszteri értekezleten Magyarországot Felkai László, a tárca közigazgatási államtitkára képviselte.

Az ülésen elfogadták a schengeni kormányzásról benyújtott javaslatcsomagot, amely meghatározza a schengeni belső határokon az ellenőrzések visszaállításának feltételeit, egyfajta vészhelyzeti mechanizmus létrehozásával. Ennek lényege, hogy az Európai Bizottság indítványára legvégső eszközként a tagállami kormányokat képviselő Tanács fogadhatna el ajánlást valamely tagállam belső határán történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítására olyan esetekben, amikor tömegesen érkeznek menekültek a schengeni külső határon át. A javaslatcsomag kérdésében a jövő héten állást foglal az Európai Parlament is.

Az ülésen áttekintették a szíriai polgárháború miatt külföldre menekültek helyzetét. E napirendi ponttal kapcsolatban a magyar belügyi tárca tájékoztatója hangsúlyozta, hogy Magyarország aggódva figyeli a szíriai konfliktus alakulását.

"A konfliktus kitörése óta többször is nyújtottunk humanitárius segítséget a térségben tevékenykedő nemzetközi szervezeteknek, menekülttáboroknak. Álláspontunk szerint egy regionális védelmi program az egyik legmegfelelőbb eszköz a régióban felmerült helyzet javítására" - olvasható a dokumentumban.

A miniszterek megvitatták azt a problémát is, hogy titkosszolgálati információk szerint európaiak százai harcolnak a szíriai polgárháborúban iszlamista fegyveres csoportok soraiban, majd ezek a harcosok idővel visszatérnek Európába, és ott terrorveszélyt jelentenek.

Az ülésen az Európai Bizottság bemutatta az Europol működését újraszabályozó rendeletjavaslatát, amely megteremtené a Európai Rendőrségi Hivatal működésének új jogi alapját. A javaslat egyebek közt előirányozza az Europol és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) összevonását. Ezt a szándékot a magyar kormány nem támogatja.

Az egyebek napirendi pont alatt a magyar delegáció beszámolt az úgynevezett "budapesti folyamat" legutóbbi miniszteri konferenciájáról. Az 1991-ben indult folyamatban több mint ötven kormány és tíz nemzetközi szervezet vesz részt "a szabályos migráció átfogó és fenntartható rendszereinek fejlesztése céljából". Lényegében a bevált gyakorlatok cseréjéről van szó, menekült-, illetve vízumügyi, határellenőrzési, továbbá emberkereskedelemmel, migránsok csempészésével, visszafogadással és visszatéréssel kapcsolatos kérdésekben.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatóján Cecilia Malmström belügyi EU-biztos kitért arra, hogy a miniszterek további szakértői egyeztetéseket tartottak szükségesnek a "szociális juttatásokért folyó turizmus" visszaszorítása érdekében. Olyan igény azonban nem merült fel, hogy változtassanak a személyek szabad mozgásának irányelvén - tette hozzá. Szerinte ma is létezik számos olyan előírás, amely a visszaélések és a csalások megakadályozását szolgálja.

Malmströmöt kérdezték az újságírók az amerikai kormányzat titkos adatgyűjtésével kapcsolatos legfrissebb botrányról is. A belügyi EU-biztos aggodalmát hangoztatta az EU-polgárok magánszféráját ért lehetséges sérelmek miatt, ám hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem lehet tiszta képet alkotni a ügyről.

- MTI -