Magyar elemző: kellően rugalmas az EU kül- és biztonságpolitikai működési rendje

Brüsszel, 2013. május 6., hétfő (MTI) - Az EU kül- és biztonságpolitikájának legérzékenyebb területén, vagyis olyankor, amikor közös civil vagy katonai műveletekre van szükség, az unió működési rendje kellően rugalmas, és lehetővé teszi a közös fellépést, a kezelhető nézeteltérések áthidalását - hangsúlyozta Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa egy hétfői brüsszeli tanácskozáson.

Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Policy Studies, CEPS) nevű elemző központ a "többsebességes" EU különböző dimenzióiról tartott szemináriumot. Ennek külpolitikai panelvitájában beszélt a magyar kutató a kül- és biztonságpolitikai eljárásrendről.

Kiemelte, hogy az unió működését szabályozó szerződéses rendszer lehetőséget biztosít az EU-államok együttes fellépésére akkor is, amikor egyes tagországoknak - részben az eltérő képességeik folytán - valamelyest eltérőek a politikai szándékaik, de nem annyira, hogy a különbözőség áthidalhatatlan legyen.

E mechanizmusban - fejtette ki - a közös döntést, ha azt senki nem ellenezte nyíltan, úgy lehet végrehajtani, hogy abban országonként eltérő az aktivitás mértéke. Nem minden állam tud részt venni tevőlegesen valamely műveletben, azt mégis "az EU zászlaja alatt, az EU mandátuma alapján" hajtják végre - mondta Törő Csaba. Felhívta a figyelmet arra, hogy adott esetben különösen fontos lehet a művelet mögötti uniós legitimáció megléte.

A kutató kitért arra is, hogy újabban a jelek szerint egyre nagyobb az igény a bizonyos uniós tagországcsoportokon belüli tartós, intézményesített formájú szorosabb együttműködésre. Ilyen eset például, amikor néhány tagállam a szűkös katonai költségvetési keretet közösen, a hatékonyságot növelő módon kívánja felhasználni, bizonyos konkrét programokra, célokra fókuszálva.

A szemináriumon megszólaló szakemberek és tisztségviselők kötetlen formában fejtették ki a véleményüket, úgy, hogy a sajtó alapértelmezés szerint névhez kötötten nem idézheti őket. Törő Csaba hozzájárult felszólalásának ismertetéséhez.

Más hozzászóló - így például egy nevének mellőzését kérő, vezető beosztású uniós tisztségviselő - az euróövezettel kapcsolatban fejtette ki a gondolatait arról, hogy az egyes uniós tagállamok az integrációt eltérő mértékben hajlandóak a maguk részéről szorosra fűzni. E tisztségviselő úgy vélekedett, hogy az euróövezet országainak sajátos együttműködési formái sem teszik "többsebességűvé" az uniót.

Ezt a nézetét egyebek közt azzal támasztotta alá, hogy az euróövezetnek nincs rögzített tagsági köre, és hogy a gazdasági együttműködési, összehangolási lépések zöme továbbra is az uniós 27-ek körében történik, az egységes uniós piac alapelvéből kiindulva. Ahol kifejezetten az euróövezetre nézve merült fel külön intézményes keretek kialakítása - így például a bankfelügyelet terén -, ott is tesznek olyan párhuzamos lépéseket, amelyek a 17 tagú euróövezeti országcsoporton kívüliek bevonásának a lehetőségét teremtik meg, vagyis igyekeznek minimalizálni az intézményes szakadékot a 17-ek és a 27-ek között.

Az integráció elmélyítése terén jelenleg az a helyzet, hogy nincsenek azonosítható "élenjáró" országok, hanem van néhány - az integráció ilyen vagy olyan vetületét illetően a saját különállását megőrző, "hátramaradó" ország - fogalmazott a vezető beosztású uniós tisztségviselő.

- MTI -