EBRD-közgyűlés - Az EBRD többet hitelezne a kkv-knak

Isztambul, 2013. május 10., péntek (MTI) - Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vizsgálja, hogy miként tudna több támogatást nyújtani a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak - mondta a szervezet elnöke, Suma Chakrabarti az EBRD éves közgyűlésén pénteken, Isztambulban.

A bankvezető jelezte, hogy a támogatás a bankrendszeren keresztül, illetve, ahol indokolt, közvetlen módon történhet.

Suma Chakrabarti úgy fogalmazott: a jelenleg tapasztalt, nehéz gazdasági és politikai környezet a magánszektor és az EBRD együttműködésének fontosságára mutat rá. A bank tevékenységét továbbra is az a hit mozgatja, hogy hozzájárulhat a magánszektor által vezérelt kilábaláshoz - tette hozzá.

A bank elnöke nyitóelőadásában elmondta: vizsgálják, hogy miként lehetne több hosszú távú finanszírozást a térségbe csalni.

A bankvezető szerint az elkövetkező időszakban még nagyobb hangsúlyt kap az EBRD tevékenységében támogassa a tagállamokat kulcs fontosságú strukturális reformok végrehajtásában. A gyenge világgazdasági növekedési kilátások közepette a szervezet országra szabottan támogatja majd a reformokat - mondta.

"A demokratikus reform számos országban haladt előre, de másokban leállt" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a korrupció visszaszorítása elengedhetetlen a válság előtti beruházási szintek ismételt eléréséhez.

Az elmúlt évet értékelve Suma Chakrabarti kiemelte, hogy a bank 1 milliárd euró nyereséget termelt, és valamennyi nagy hitelminősítőnél sikerült megőrizni a legkiválóbb, tripla-A adóskockázati besorolást, stabil besorolási kilátással.

Az EBRD 1991-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a Hidegháború után támogassa a keleti államokat a piacgazdasággá alakulásban. Miután több kelet-európai állam már csatlakozott az Európai Unióhoz, az EBRD egyre nagyobb tevékenységet folytat a közép-ázsiai és nyugat-balkáni térségben.

Az EBRD az elmúlt 10 évben mintegy 15 magyarországi projektet támogatott.

A szervezet januárban jelentette be, hogy vizsgálja annak lehetőségét, hogy 54,2 millió eurós hitelkerettel támogassa a budapesti tömegközlekedésen kialakítandó elektronikus jegyrendszer kiépítését.

- MTI -