Londoni elemzők: Spanyolország újabb segítségre szorulhat

London, 2012. június 11., hétfő (MTI) - A spanyol bankszektornak szánt 100 milliárd eurós pénzügyi csomag után a spanyol állam is külső segítségre szorulhat a rendkívül rossz makrokilátások miatt, amelyeket csak súlyosbít, hogy éppen a bankrendszernek nyújtandó külső hitelfinanszírozás jelentősen növelheti a spanyol adósságrátát - vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint a döntés pozitívumai közé tartozik, hogy sok korábbi esettől eltérően ezúttal sikerült viszonylag gyorsan megállapodásra jutni a spanyol bankrendszer megsegítéséről, és nem az utolsó pillanatban született döntés "valamely küszöbönálló katasztrófa" elhárításáról.

Az eddigi euróövezeti segélycsomagoktól eltérően ez a megállapodás nem ró Spanyolországra további megszorító intézkedéseket, ami elsősorban azt a tényt jelzi, hogy a hitelcsomagot közvetlenül a bankoknak, és nem a spanyol államnak szánják.

Mindazonáltal a kondíciók hiánya tükrözi azt a mind szélesebb körben vallott nézetet is, hogy "egyértelműen működésképtelen az a stratégia", amely a segítségre szoruló országokat egyre feszesebbre húzott költségvetési présbe szorítja - áll a Capital Economics hétfői londoni elemzésében.

A ház szerint mindez együtt enyhítheti a kisebb eurótagállamok problémái miatt Spanyolországot fenyegető járványveszélyt. A spanyol bankrendszer megsegítéséről folytatott tárgyalások egyik gyorsító tényezője a jelek szerint éppen annak a szükségszerűségnek a felismerése volt, hogy Spanyolországot el kell szigetelni a jövő hétvégi görög parlamenti választások utáni potenciális zűrzavartól.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban Spanyolország saját helyzete - és a korábbi segélyprogramok tapasztalatai is - egyértelműen megkérdőjelezik, hogy a mostani csomaggal milyen mértékig lehet kezelni az ország problémáit. Jóllehet a 100 milliárd eurós érték a kétszerese annak a minimumnak, amelyre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint szükség van, felvetődik viszont az a gyanú is, hogy a spanyol bankrendszer veszteségeit esetleg még nem tárták fel teljesen.

Ráadásul a "siralmas" gazdasági kilátások azokat a félelmeket is táplálják, hogy előbb-utóbb a spanyol államnak szintén külső pénzügyi segélyre lesz szüksége. Bár a hazai össztermékhez mért spanyol államadósság-ráta - amely jelenleg 70 százalék környékén jár - viszonylag alacsony, a banki segélycsomag azonban ezt hozzávetőleg 10 százalékponttal emelni fogja - hangsúlyozzák hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.

A ház szerint a banki hitelcsomag összességében "egy ideig" elszigeteli Spanyolországot más eurótagállamok problémáitól. Ahhoz azonban, hogy beváljon a Capital Economics azon előrejelzése, miszerint az euróövezetnek a cég által jósolt felbomlása csak Görögország és egy vagy két további kisebb perifériális tagállam távozására fog korlátozódni, az szükséges, hogy Spanyolország további jelentős külső segítségben részesüljön - fogalmaztak hétfői értékelésükben a ház elemzői.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak hétfőn Londonban összeállított elemzésében közölte: számításai szerint ha Spanyolország csak 60 milliárd eurót hív le a bankrendszerének jóváhagyott segélycsomagból, a bruttó spanyol államadósság-ráta akkor is "irányt vesz" a GDP-érték 95 százaléka felé.

A Fitch szerint az, hogy Spanyolország külső finanszírozást vesz igénybe bankjai feltőkésítéséhez, jelzi, hogy a spanyol állam korlátozott finanszírozási rugalmassággal tud csak válaszolni negatív sokkok kialakulására.

A Fitch Ratings a múlt héten - még a banki hitelcsomag bejelentése előtt - agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal leminősítette Spanyolországot, egyebek mellett éppen arra a becslésére hivatkozva, hogy a spanyol bankrendszer rendbetétele a spanyol hazai össztermék 9 százalékával egyenlő költségvetési forrást is felemészthet.

A Fitch a hosszú futamú spanyol szuverén hazai és küladósság besorolását az addigi elsőrendű "A"-ról - a köztes "A mínusz" és "BBB plusz" besorolások kihagyásával - a gyenge befektetői osztályzatnak számító "BBB"-re rontotta, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti.

MTI