G8: mit várhatunk tőlük?

Mire juthatnak egymással, mire a világgal a G8-ak vezetői? Mit mond a tanácskozásról az elemző?
Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet igazgatóját, politikai elemzőt kérdeztük: mit várhatunk a G8-ak japáni csúcsától?

– A G8, mint a világ legpotensebb államainak fóruma, természetesen nagy hatással van a világpolitika alakulására. És ez még akkor is így van, ha működését az utóbbi időben sok kritika érte: India és Kína, mint fontos globális szereplők kihagyása például gyakran emlegetett vád a fórum ellen. (Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a toyai csúcsra már utóbbi két államot is meghívták.) – kezdte válaszát Magyar Kornélia. Így folytatta:

6 milliárdos pénzalap

– A G8-nak már csak azért is nagy szerepe van, mert olyan globális problémákkal kell megküzdeni, mint például a klímaváltozás, a terrorizmus, a szegénység, melyek globális megoldásokat kívánnak. Lehet tehát elítélni az „erő koncentrációját”, azonban figyelembe kell venni, hogy a legnagyobbak összefogása és akarata nélkül az előbb említett problémák nem megoldhatóak. A G8 országait is hátrányosan érintik ezek a problémák, így még ha kényszerűen is, de – előbb vagy utóbb – lépniük kell. A hírek szerint a G8-as csúcs várhatóan egy 6 milliárd dolláros pénzalapot hoz létre a globális felmelegedés hatásai elleni védekezésre. Tavaly pedig abban állapodtak meg, hogy 2050-ig felére csökkentenék kibocsátásukat a legfejlettebb országok, jóllehet a konkrét keretszámot nem vetettek papírra, nem véletlenül: az USA, a legnagyobb kibocsátó is jelen volt.

A globalizáció kritikusai

A kérdésre, hogy mennyire „jogos”, mennyire lehet hatásos a tüntetők ilyenkor szokásos megjelenése? – a következőket felelte a Progresszív Intézet igazgatója:
– A globalizáció kritikusai elsősorban azt kritizálják, hogy a gazdaság mai szerkezete nem igazságos, a koncentrálódó tőke „megfojtja” a kisebbeket, ezen túl a globalizáció rombolja a környezetet, a helyi kultúrákat, a szegényeknek nem segít stb. Azonban a globalizáció, a globalizálódó piac, a koncentrálódó tőke, a globális kereskedelem létrejötte – csak hogy az ügy gazdasági aspektusairól szóljunk – mind-mind olyan jelenségek, amelyeknek nem csak negatív, de pozitív következményei is vannak. Megfelelően szabályozott formában a gazdaság nyitottsága erősebb versenyre szorítja a szereplőket, melynek egyik hatása például abban is megragadható, hogy lent tartja az árakat. A globalizációnak – éppúgy, mint minden más gazdasági jelenségnek – nemcsak egyetlen arca és hatása van. Miként a külföldi tőkeberuházásoknak és a transznacionális társaságok tevékenységének is egyszerre vannak potenciálisan kedvező és kedvezőtlen vonásai, illetve hatásai, ugyanez vonatkozik a globalizációs folyamatra is.

Magyar Kornélia a fentieket azzal egészítette ki, hogy:
– A gazdasági értelemben vett globalizáció nem új, és nem is befejezett jelenség: e történelmi folyamat időnkénti visszaesése ellenére megállíthatatlanul halad előre. Ezért annak megállítása vagy elkerülése naiv, hovatovább lehetetlen célkitűzés. Ezzel együtt a szélsőséges formában megnyilvánuló tiltakozások feltétlenül társadalmi feszültségekről árulkodnak, így figyelmen kívül tehát nem hagyhatóak. A globalizáció negatív következményeivel is foglalkozni kell. A globalizáció-kritika egyre elfogadottabb mint szemléletmód, és ez a deradikalizálódás irányába mutathat.
SZG

Kapcsolódó cikkek: