Egy ártatlan szelfi is okozhat nagy bajt

Debrecen - Az ember nem is gondolná, hogy egy ártatlan szelfi, fotó vagy videó a későbbiekben mennyi bajt hozhat annak a fejére, aki nem a megfelelő közegben, vagy éppen engedély nélkül teszi azt közzé. A személyiségi jogokat nagyon szigorú szabályozás védi. Ha ezeket nem tartjuk be, bizony könnyen a bíróságon találhatjuk magunkat, s a következmény akár több százezer forintnyi sérelmi díj is lehet.

Az internet és főleg a közösségi oldalak elterjedésével nagyon könnyen megvalósulhat a személyhez fűződő jogok megsértése: más képmásával, levelével, hangfelvétellel való visszaélés, azok engedély nélküli nyilvánosságra hozatala, engedély nélküli felhasználása, vagy éppen a személyes adatok engedély nélküli közzététele.

Joguk van dönteni

A képmáshoz és hangfelvételhez való jogot a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza. Alapesetben a felvételek elkészítéséhez és felhasználásához is szükséges az érintett hozzájárulása, ugyanis mindkettő a személyiség azonosítására szolgál. Képmás nemcsak fotó lehet, hanem például grafika vagy szobor is.

Az érintetteknek joguk van dönteni arról, hogy képmásuk vagy a hangjuk ne kerüljön olyan nyilvánosság elé, ahová ők nem szánták. Tehát nemcsak a készítéshez kell hozzájárulniuk, hanem külön a közzétételhez is.

Egy hozzájárulás csak egy közzétételhez elegendő, ha a szerző újra fel akarja használni az adott személyről rögzített felvételt, akkor ahhoz újabb hozzájárulás szükséges. Az elkészítéshez az illető úgynevezett ráutaló magatartással is hozzájárulhat, például ha valaki a fotóst látván pózol a fényképezőgép előtt.

Bizonyos szűk körben

Külön hozzájárulás kell viszont a közzétételhez, de a józan ész szabályai szerint: ha valaki nem tiltakozik az ellen, hogy fénykép készüljön róla egy baráti társaságban, akkor nyilván megadta a hozzájárulását ahhoz is, hogy bizonyos szűk körben a fotót felhasználják, közzétegyék.

Azért itt is érdemes észnél lenni: ha például egy házibulin készül egy szelfi, aminek a hátterében valaki felismerhető, és épp nem a legszerencsésebb helyzetben van – láthatóan bódult –, és ezt a felvételt a szelfizők közzéteszik, akár már ez is problémás lehet. Természetesen vannak más olyan esetek is, amikor nem kell hozzájárulást kérni: ilyen a tömegfelvétel és a közéleti szereplésről készített fotó. Nem kell beszerezni a hozzájárulást a tömegrendezvényeken, hiszen ezek a képi anyagok általában közterületen készülnek, a rajtuk lévő emberek nem egyedi személyként, hanem mint a tömeg, a rendezvény, a helyszín részei láthatók.

Ha valaki olyan rendezvényre látogat, amelyen szokás fotó vagy mozgókép készítése, annak eleve számolnia kell azzal, hogy személyét felismerhetően megörökítik. Nyilvános közéleti szereplésnek számít a tömegrendezvények mellett például a sportversenyeken, kulturális eseményeken, ünnepségeken való részvétel is. Egy ilyen eseményen a közszereplők engedélye sem kell a felvétel készítéséhez vagy publikálásához – természetesen amennyiben visszaél vele a készítő, az mindig kivétel.

Ha viszont a közszereplő magánemberként jelenik meg valahol, akkor kell a hozzájárulása, mivel az nem közérdeklődésre számot tartó élethelyzet.

Súlyos összegek

Ha valakiről az engedélye nélkül kép vagy hangfelvétel készül, és azt a szerzője nyilvánosságra is hozza vagy felhasználja, akkor az érintett bírósághoz fordulhat, és többek között sérelemdíjat is követelhet.

Ennek mértéke attól függ, hogy mekkora sérelem érte, milyen széles körben, milyen típusú nyilvánosság előtt tették közzé a felvételt.

HBN–MSZ

[related-post post_id="3693619"]