Hazai díjözön a Saul fiának

Január 29-én az elmúlt év kimagasló filmművészeti alkotásait díjazta a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya. A több mint fél évszázados hagyományra visszatekintő díjkiosztó hosszú évtizedekig a Magyar Filmszemle nyitóakkordja volt. Az előző év díjazottjai után, szokás szerint, megkezdődött a magyar filmes mustra, ahol már látni lehetett a következő év kiválóságait. Váró Kata Anna írása.

Az eseményt az előző évekhez hasonlóan idén sem követte Magyar Filmszemle, de optimizmusra ad okot, hogy – mint azt nyitógondolataiban Geréb Anna filmtörténész is kiemelte – rég volt ilyen erős a magyar mozi. Alig két évvel azután, hogy ezen jegyzetem az „Üres dobozok” címet kapta, és volt év, hogy nem sikerült nagyjátékfilmes díjakat kiosztani, mert nem mutattak be kellő számú alkotást, amiből válogatni lehetett volna, most a mezőny szélesebb és változatosabb lett, és a közönség részéről is tapasztalható nyitás a magyar filmek irányába, bár ezen a területen van még hová fejlődnünk.

A gyarapodó filmtermés és a növekvő nézőszám mellett a legfontosabb mégiscsak az, hogy 2015-ben egy magyar rendező alkotásáról beszélt az egész világ. Miután bezsebelte Cannes-ban a zsűri nagydíját, a Golden Globe-ot, és bejutott az Oscar-verseny finalistái közé, aligha meglepő, hogy a múlt péntek délutáni díjkiosztón öt kategóriában diadalmaskodott a Saul fia, mely többek között a fődíjat, a B. Nagy László-díjat is megkapta. Röhrig Géza lett a legjobb férfi főszereplő, Zányi Tamás a legjobb hangmérnök, Erdély Mátyást az operatőrök, Nemes Jeles Lászlót a rendezők között találta a legjobbnak a kritikusokból álló grémium. A Saul fia itthon is, külföldön is méltán részesült számtalan elismerésben, de az Oscar-gála még hátravan. Február 29-én az ország egy emberként szoríthat az első nagyjátékfilmes magyar rendező megrendítő alkotásának.

Básti Juli érdemelte ki a legjobb női alakítás díját az Anyám és más futóbolondok a családból című filmben mutatott alakításáért, a legjobb férfi mellékszereplő díját Gáspár Tibor kapta ugyanebből a filmből. Fekete Ibolya – szintén ennek az alkotásnak a forgatókönyvírója és rendezője – vehette át a legjobb forgatókönyv díját gyakorta mosolyra fakasztó, de egyben megható családregényéért. A legjobb női epizódalakítás díját Börcsök Enikő vihette haza a Szerdai gyerek című filmben nyújtott játékáért. Ez utóbbi mozidarab – melyet Horváth Lili rendezett – a filmkritikusok különdíját is megkapta.

Ujj Mészáros Károly alkotása, a Liza, a rókatündér kapta a legjobb elsőfilm díját. Ez a mű is számos díjjal gazdagodott már a külföldi fesztiválokon, de a magyar mozikban szintúgy tekintélyes nézőszámot hozott.

Meggyes Krisztina Azokat című alkotása bizonyult a legjobb dokumentumfilmnek, a kisjátékfilmek kategóriájában Szilágyi Fanni rendezését, a Kamaszkor végét, a legjobb animációs film kategóriájában Andrasev Nadja Nyalintás nesze című diplomamunkáját díjazták a kritikusok.

Az utóbbi tíz-tizenkét évben vált a szakosztály szokásává, hogy minden évben életműdíjjal tüntet ki egy-egy kiemelkedő alkotói pályát. Idén Hildebrand István operatőr és videórendező részesült ebben az elismerésben sok évtizedes munkájáért. Hildebrand István, vagy ahogy a szakmában ismerik, Hilda olyan filmeket fotografált, mint például Bódy Gábor Nárcisz és Psychéje, Várkonyi Zoltán Jókai-adaptációi: A kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob.

Nem a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának díjkiosztójához kapcsolódik ugyan, de a február 4–10. között az Apolló moziban megrendezett Magyar Filmszüreten a debreceni közönségnek alkalma nyílik megtekinteni a díjazottakat és azokat az alkotásokat is, amelyek díjat ugyan nem kaptak, de mindenképp figyelmet érdemelnek. A Magyar Filmszüret a 2015-ös év magyar játék- és dokumentumfilm-termését mustrázza, de lesznek közönségtalálkozók és beszélgetések is az egyes vetítések kapcsán.

A rendezvény kiváló alkalom, hogy a cívisváros közönsége meggyőződjön arról: valóban erősödőben a magyar film.

(Szerzőnk filmkritikus, a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagja)